Engedélyezés, építészeti eljárás, építési engedély

A tervezésnek - az engedélyezési tervek elkészítésének - fő célja egy olyan, tervekből és szöveges leírásból álló dokumentáció összeállítása, amely alapján az arra illetékes építésügyi hatóság az építési engedély megadásáról dönthet.

A dokumentáció tartalmát a 45/1997.(XII.29.)KTM rendelet határozza meg, amely részletesen előírja, hogy milyen rajzok és műszaki leírás, műszaki számítások szükségesek a döntés meghozatalához. Ezek általában az alaprajzok, épületről készített homlokzati és metszet rajzok, valamint szöveges műszaki leírás, mely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi, stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben a szakhatóságok által - szakmai jogszabályok alapján - kért további információkat, műszaki számításokat. Itt kell felhívni a leendő építtetők figyelmét, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyes műszaki számításokat csak a megfelelő szakirányú végzettséggel és jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el, aki adott esetben nem azonos az építész tervezővel. Ilyen például a tartószerkezeti számítás, amelyet szerkezetépítő mérnök készíthet, vagy az épületgépész mérnök által készíthető kémény-megfelelőségi számítás.

Az építtetőnek igazolnia kell azt a jogát, hogy az adott ingatlanra építhet, ezt nevezi a jog építtetői jogosultságnak. Ezt a jogát az építtető a következő módon igazolhatja [46/1997.(XII.29.)KTM 5.§(1)]: a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében aa) a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, ab) jogerős hagyatékátadató végzéssel, ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg ad) a tulajdonjogának megszerzéséről szóló (ügyvéd által ellenjegyzett) szerződéssel, ae) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel; b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal; c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében - az a) pontban meghatározottakon túlmenően - a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel; d) társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint. Az engedélyezési dokumentációnak része a területileg illetékes földhivataltól beszerzett hivatalos helyszínrajz, amelyen rajta van a tervezett épület telke és a közvetlen környezete, valamint az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolata egy-egy példányban. Amennyiben a lakóépületben nem csak lakás készül, hanem az esetlegesen - néhány helyiségével - a családi vállalkozás számára is biztosít teret, úgy az abban folytatni kívánt tevékenység jellegétől függően az engedélyezési eljárásban különböző szakhatóságok is közreműködnek [46/1997.(XII.29.)KTM 7.§(1)]. Ezeket a szakhatóságokat az eljáró építésügyi hatóság keresi meg állásfoglalásért, azonban a tervezőnek még a tervezés idején kötelező egyeztetni velük, hogy a sajátos szakmai szempontok kellő képpen figyelembe vehetők legyenek. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet a 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, legalább 4 példány tervdokumentációval.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az építtető nevét, címét és aláírását, b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, c) a kérelem tárgyát, annak rövid leírásával, d) a mellékletek felsorolását, e) az adott kérelemmel összefüggő megelőző építésügyi hatósági eljárásokra való hivatkozást, f) építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a készítésében közreműködő tervező(k) nevét, címét, tervezői jogosultságuk megjelölését, g) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XV. számú melléklete szerint lakóépületre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési ügyben az illeték mértéke 10.000,- Ft lakásonként. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (az építési törvény) 52.§-a értelmében az adott ingatlan vonatkozásában illetékes I. fokú építésügyi hatóság általános esetben annak a városi önkormányzatnak a jegyzője, amely város a település körzetközpontja. Egyes települések esetében - jogszabályban meghatározott szakmai feltételek teljesítése esetén, külön kijelölési eljárás alapján - a települési önkormányzat jegyzője látja el az első fokú építésügyi hatósági hatáskört. Ezeket a körzeti besorolásokat tartalmazza a 220/1997.(XII.5.) számú kormány-rendelet 1.számú melléklete és 2.számú melléklete, de a települési polgármesteri hivatalban is lehet tájékozódni.

Az építésügyi hatóság köteles a beadott engedély kérelmet és mellékleteit megvizsgálni abból a szempontból, hogy minden, a döntéshez szükséges dokumentum benyújtásra került-e. Amennyiben hiányosságot talált, úgy az építtetőt 8 napon belül - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel. Hangsúlyozni kell, hogy ez az ellenőrzés nem tartalmi vizsgálat, csak a dokumentáció teljes körűségére terjed ki, tehát abból, hogy nem adott ki a hatóság hiánypótlási felszólítást, még nem lehet az engedély megadására következtetni. Az engedélyezési dokumentáció tartalmi vizsgálata keretében a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a tervezett építési, bontási munka megfelel-e az országos és a helyi építési szabályoknak valamint a szakmai követelményeknek. Ezeket a 253/1997.(XII.20.) számú kormányrendelettel kihirdetett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) valamint a helyi rendezési terv, építési szabályzat tartalmazza. Tekintettel ezek bőséges terjedelmére illetve - a helyi szabályozás tekintetében - változatosságára ezen a helyen ezek részletes ismertetésére nincs mód, ezek ismeretét, megismerését a tervezőre kell bízni. Az építésügyi hatósági döntés meghozatalára az építési törvény 34.§ (5) bekezdése szerint 60 nap áll a hatóság rendelkezésére. Ebbe a határidőbe nem számít bele a határozatról értesítendők adatainak a fölhivataltól való beszerzésének, valamint az esetleges szakhatósági közreműködésnek az ideje, így a tényleges időtartam lényegesen hosszabb is lehet. További határidő módosítást eredményezhet a Ket. 33.§ (7) bekezdésében biztosított lehetőség, mely szerint az eljáró közigazgatási szerv vezetője - jelen esetben az első fokú építésügyi hatáskört gyakorló települési önkormányzati jegyző - a határidőt indokolt esetben, egy ízben, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről - kérelemre indult eljárás esetén - az ügyfelet értesíteni kell. Az eljáró hatóság a döntését, az engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló rendelkezést határozatba foglalja. A határozat egy-egy példányát minden érdekelt ügyfél részére kiküldi. Az építési törvény 53/A.§ (2) bekezdése szerint ügyfélnek kell tekinteni és így a határozattal értesíteni: a) az építtetőt, valamint b) ha nem azonos az építtetővel, az ingatlannal rendelkezni jogosultakat (pl.: haszonélvező, stb.), c) a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - telkekkel rendelkezni jogosultakat, d) a tervezőt, használatbavételi engedély esetén a felelős műszaki vezetőt, az építési műszaki ellenőrt és a kivitelezőt jogszabályban meghatározott esetekben, Az ügyfelek a műszaki terveket és dokumentációt az első fokú építésügyi hatóságnál - félfogadási időben - a fellebbezésre nyitva álló határidőben megtekinthetik, arról jegyzeteket készíthetnek. Erre a Ket. 68.§-a biztosít jogot, miszerint: (1) Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselője útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet.

Az ügyfél a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az építkezés helye szerinti megyei közigazgatási hivatalhoz, mint II. fokú építésügyi hatósághoz. A közigazgatási hivatal a Ket. 104.§ (3) bekezdése értelmében a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, ez utóbbi esetben az eljárást megszüntetheti, vagy az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatja. Amennyiben a II. fokú építésügyi hatóság által hozott határozatot valamely ügyfél sérelmesnek tartja, úgy azt a közigazgatási bíróság előtt keresettel támadhatja meg. Erre a II. fokú határozat átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, ami azt jelenti, hogy nem kezdhető meg a határozatban engedélyezett munka. A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezheti és - szükség esetén - a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezheti. A közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni. A közigazgatási bírósági eljárás egy fokú, azaz a bíróság döntése jogerős és végrehajtható, további fellebbezésre nincs lehetőség. Az eljárás valamely szintjén jogerőssé vált engedélyről a kérelmezőt a hatóság írásban értesíti és részére a határozatot, valamint a dokumentáció egy példányát a jogerőre emelkedést tanúsító rájegyzéssel - záradékkal - ellátva megküldi. Ennek birtokában lehet a határozatban foglalt joggal élni, például az építkezést megkezdeni, a lakást használatba venni, stb.

Bővebb információért hívjon most! 0620 429 5712