A 7 legfontosabb pont, hogyan spórolhat pénzt, időt, energiát, úgy, hogy milliókat takarítson meg a ház megvalósításakor:

1. Ha lehet már a telek kiválasztása előtt találja meg építészét, műszaki ellenőrét!

Ez természetesen nem csak telek, hanem ház és lakás vásárlására is vonatkozik. Egy jó szakember, egy építész, műszaki ellenőr, szakértő tisztában van a műszaki és építési jogi lehetőségekkel is, és jóval többet lát, mint egy laikus.


2. Tisztázni kell a helyileg érvényes építési előírásokat. – Már ehhez is szakemberre van szükség! Az építési hatóság szóbeli tájékoztatása általában nem teljes körű és nem kötelezi őket semmire. Sajnos még az sem elég ha a tájékoztatást írásban adják, mivel előszeretettel hivatkoznak a helyi előírások gyors változására. Az előadók se tudják sokszor mi változott éppen meg. Ezért fontos a folyamatos kapcsolattartás és kommunikáció a hatóság és az építész szakember között. Ellenkező esetben csak egy drágább megoldás; minimum egy elvi építési engedély tisztázza egyértelműen a beépítési előírásokat, ami mint határozat az építési hatóságot is kötelezi.

3. Tisztázza, ellenőrizze a megvásárolandó ingatlan jogi és műszaki állapotát. Friss tulajdoni lap kiváltásával kideríthető például: Kik valójában a tulajdonosok, van e teher az ingatlanon, haszonélvezeti, vagy szolgalmi joggal terhelt e, van –e rajta bármilyen forgalom korlátozás, elővételi jog?

4. Váltsa ki, nézze meg az ingatlan helyszínrajzát is! Legtöbb esetben nem a valóságos állapotot tükrözik, hiányosak, ami akár jelentős plusz költségeket is eredményezhet. Fontos ellenőrizni a beépítési előírásokon kívül például hogy a telekhatárok pontosan lettek e kimérve, a szomszéd épületei nem lógnak e bele a védőtávolságokba, vagy a kerítés nem lóg e a mi telkünkre. Gyakori hiba, amikor a saját vagy a szomszédos telek épületei nincsenek, vagy csak részben vannak feltüntetve a helyszínrajzon. Ha ezeket nem tisztázódtak lehetőleg már az előző tulajdonossal a végleges szerződés aláírása előtt, jelentősen korlátozhatja az építkezést, a tervezési folyamatot, térben, időben, anyagilag egyaránt, és ez több millió Forintos plusz költséget is jelenthet!

5. Milyen legyen a telek formája, mérete? Már a telekvásárlás előtt álltalában mindenkinek van egy képe arról, hogy körülbelül milyen házat szeretne építeni. Valójában a telek határozza meg, hogy ez az álom megvalósítható e. Ezért mindenképpen építész szakember bevonására van szükség. Példák a jó tanácsokból: Lehetőleg ne vegyen: túl keskeny, túl hosszú, túl meredek, vagy túl különleges formájú, pl. háromszög alakú telket

A legjobb amit tehet; ha nem biztos a dolgában, nézesse meg építész szakemberrel a lehetséges telket a végső döntés előtt!

Csak olyan telket vegyen például ahol az elő, oldal, hátsókertek, védőtávolságok előírásainak betartása után még használható összefüggő kert, zöldfelület is marad, ahol járművel is lehet közlekedni, a személy és a teher szállítás is könnyen megoldható.

6. Hol és milyen minőségű legyen a telek? A formáján kívűl fontos a telek fekvése, tájolása is, és az is, hol helyezkedik el. Ha jó helyen és jól építkezel, már csak pl. a telekhez jól megtervezett épületből kitárulkozó panoráma  is, a befektetett pénzt megduplázhatja a megépítés pillanatában! Csak olyan telket vegyen amin több irányba jól tájolható az épület, azaz jól megtervezhető a benapozás, ezzel nem csak kivitelezési, de üzemeltetési (fűtés, hűtés) költségeket is spórolhat.

Ugye nem akarja, hogy ha el kell adnia valamiért a házát, az felét érje annak, mint amennyiért felépítette? Ehhez is minél előbb be kell vonni az építészt, pontos tervezési programot készíteni, utána járni a kiválasztott terület rövid, közép, hosszú távú fejlesztési terveinek.

Már a telekvásárlásnál eldőlhet; milliókat takarít meg, vagy költ el fölöslegesen!

Amitől elfolynak a milliók:

  1. 1. Ha a telek feltöltött, vagy felhagyott bánya terület felett vagy közelében van komolyabb alapozási feladatokra, és még több épületmozgásra számíthat.
  2. Ha túl meredek a telek akkor legtöbb esetben több millióval többet fog költeni a ház felépítésére, mint azt egy enyhe lejtésű, vagy közel sík telken tenné.
  3. Ha az épület nem tájolható ideálisan (tehát hogy télen minél jobban besüssön a nap a megfelelő helyekre, nyáron pedig megfelelő árnyékolást kapjanak a fontos helyiségek) nem csak gazdasági (kivitelezési és üzemeltetési költségek) de élettani, lélektani hatásai is vannak, ugyanis az egészséges élet alapvető feltétele a szükséges napfény és világosság. Az épület jó tájolása természetesen nagyon sok tényezőtől (telek fekvése, lejtése, körülvevő környezet, szomszédos épületek, nyílászárók kialakítása, méretezése…) függ.
  4. Ha túl vizenyős a telek, és magasan van a talajvíz, könnyen speciális alapozásra, vízszigetelésre, utakra és közmű vezetékekre, bekötésekre lesz szükség, melyek természetesen drágább megvalósítást eredményeznek.

7. Összefoglalva: Végleges adásvételi szerződést csak akkor kössön, ha az első 6 pontot jól átrágta! Tehát ismétlés a tudás anyja; vissza az 1. lépéshez! – Megvan már az építésze, és műszaki ellenőre? Csak akkor foglalózzon, ha tényleg biztos a dolgodban!

Az ördög sajnos az apró részletekben lakik, és semmiképpen sem szeretnénk hogy utólag kelljen Öntől is ilyeneket hallanunk (ahogy sajnos gyakran van benne részünk): „ha én ezt tudom, bárcsak megkérdeztem volna inkább egy szakembert…”


 

Még +7 nagyon fontos pont, hogyan spórolhat pénzt, időt, energiát, úgy, hogy milliókat takaríthasson meg a ház megvalósításakor:

+1. A jó Tervezési Program mindennek az alapja! A jó, pontos tervezési program meghatározása nélkül, egy kiváló építész is csak olyan házat tervez, ami nem elégít ki teljesen és tökéletesen minden személyes igényt, nem érzi magát igazán otthon benne, és amit hamarosan eladásra kerül. Bár sok tapasztalatot tudhatunk a hátunk mögött, és általában okos, nagy tudású emberekkel volt dolgom, nem találkoztam még olyan megbízóval aki a saját háza tervezési programját megfelelő építész szakember segítsége nélkül jól össze tudta volna állítani.

Mi ebben sokat segítünk! - Mint építész, a beszélgetések, a vázlattervek során, a családi ház tervezés folyamatában tisztázzuk a tényleges vágyakat, álmokat és harmonizáljuk a mindennapi működéssel. Ezek megvalósításához milliókat érő tanácsokat adunk.

+2. Az alapos, körültekintő, folyamatosan egyeztetett és fejlesztett vázlattervekkel egy jó építész már milliókat takaríthat meg a tervezés fázisában. – Haggyon rá elég időt! – Az idő ilyenkor Önnek dolgozik! Egy – két héten nem múlhat az élete hátralévő része. Sőt! Ahogy minden telek egyedi és speciális, egyikre sem adaptálható egy az egyben egy típusterv. Ha például a telek mérete miatt meg is felelne, a tájolása és fekvése miatt már valószínüleg nem. És az egyedi igényekről, előírásokról még nem is beszéltünk.

Ne bízzon meg a kész típustervekben! Bárki tud gyorsan tervet adni (pl. fiókból, katalógusból, újságból kinézve), – De az biztosan nem az Ön háza lesz!

Ez nem virágvásár tetszés alapján, 1-2 ezer forintért! Egy kisebb családi ház is 20-25 Millió Ft!. Lehet, hogy Önnek is megér egy jó vázlatterv 1-2 hét várakozást? Pláne ha ezzel milliókat takaríthatsz meg, és a használatát is Rád kell szabni?

+3. Az építési hatóságnál, ha kell a főépítésznél kell leegyeztetni a kész vázlatterveket. Ezt természetesen mi szívesen tesszük a háza tervezésével megbízott szakemberként, de a tapasztalatunk az, mindenkinek hasznos ha a megbízó is elkíséri az építészét erre az egyeztetésre.

+4. Nyugodtan árulja el a rendelkezésre álló keretet az építészének már a tervezési program készítésénél! Ha a ház tervezése közben nem tudjuk, miből gazdálkodhatunk, akkor nehéz lesz megmondani elég lesz e a rendelkezésre álló összeg az elkészített terv megvalósításra. Ha olyan építésze van, akit ez a családi ház tervezés leg elején nem érdekel, és folyamatosan nem tartja ezt szem előtt, az nagyon drágán tervez. Ilyenkor a házad sokmillióval meg fogja haladni az eredetileg Ön által tervezett pénzügyi kereteket. – Így lesz az olcsó építész; drága jó ember.

+5. A ház szükséges és elégséges alapterületének meghatározása! Minden plusz négyzetméter, kb. 180 eFt/ m2 –el emeli a beruházási költséget! Ne az ismerősödnek, szomszédodnak,  ismerősödnek higgyen, aki elmondása szerint 5 éve ennél jóval olcsóbban hozta ki. Bízzon inkább szakemberben, aki tisztában van egy elfogadható minőség minimálisan szükséges aktuális bekerülési költségével.

+6. Ha az építész nem vállalja a hivatali ügyintézést és Önnek kell ezt megtenni, akkor komoly gondban van! – Jobb ha olyan építészt keres, aki segít eligazodni a jogszabályok dzsungelében is! Nálunk természetes, hogy felvállaljuk az időigényes építési, mérnöki, szakmai jogi ismereteket igénylő ügyintézést. Mi elintézzük a jogerős építési engedélyt. Így Önnek csak a postást kell várnod kényelmesen.

+7. Ha a tervezésnél még nem is, A kivitelező versenyeztetésénél és kiválasztásánál már mindenképpen legyen Önnek saját műszaki ellenőre! A megfelelő szakember minden olyan fontos teendőre figyel és elintézi, mint például: Az építkezés csak jogerős építési engedély birtokában kezdhető meg! Szükséges bejelenteni az építkezés megkezdését, mert e nélkül is engedély nélküli építési tevékenységet folyik, melynek büntetési tétele 100 ezres, milliós nagyságrendű is lehet. Ha az építési engedély lejárt és nem hosszabbította meg, akkor újra kell kérni, ami a plusz költségeken kívül, egy sereg más problémát is hozhat.

Ne felejtse!: A Műszaki Ellenőr teljes jogkörrel képviseli az Ön érdekeit, az Építési kivitelezővel és alvállalkozóival szemben. – Nem keverendő össze a Felelős Műszaki Vezetővel! – Ő a kivitelező embere, kvázi ő az építésvezető, azaz a kivitelező vállalkozó érdekeit képviseli és nem az Önét! – Tehát az Ön legfontosabb embere az Építész és Műszaki Ellenőr!

A Műszaki Ellenőr segít kiválasztani a megfelelő kivitelezőt a ház felépítéséhez. - Ellenőrzi a szakszerűséget és a teljesítést. – Vigyáz a pénzedre, az építés minőségére, a garanciák teljesülésére. – Az Ön érdekeidet képviseli egészen az építkezés befejezéséig, és azon túl is.

Mégtöbb infóért keresse bátran! :  www.epiteszmernok-tervezo.hu

+36 20 429 5712

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Megfelelő szakember = minőség, megtakarítás

Talán nincs még egy olyan terület ahol a piac árai között ekkora különbségek lennének. Pár százalékos eltérés is könnyen eléri a több százezer forintos nagyságrendet egy kisebb méretű épület esetén is. Az éles árverseny, nem csak alacsony árakhoz, de a szolgáltatás minőségének romlásához is vezethet. Csökken a tervezési idő, és vele együtt a tervezésre fordított energia.


A Magyar Építész Kamara által ajánlott tervezési díjak táblázata a tervezett beruházás költsége alapján számítja a tervezési díjat. Ezek alapján az építészeti tervezés vázlatterv és engedélyezési tervek esetén általában a beruházás kb. 2,6-3,0%-a. Pl. ha egy 250 m2-es épületet terveznénk, aminek a várható építési költsége mondjuk 50 millió Forint, akkor az engedélyezési tervek építészeti tervezése a kamarai ajánlás szerint ~1,4 millió Forint lenne.

Magántervezők díja: A tervezési díjak megállapítása történhet a bekerülési költség szerinti számítás helyett az épület alapterülete szerint is. Magántervezők és kisebb irodák szívesebben használják ezt a díjszámítási módot. Ilyenkor tisztázni kell azt is, hogy nettó (a helyiségek hasznos alapterületének összege) vagy bruttó (falakkal együtt figyelembe vett)  alapterületről van szó.

Kedvezményes és irreálisan alacsony árak: Előfordulhatnak a piacon akár 1500 Ft/m2 alatti tervezési árak is. Ezt hasonlítsuk össze a kamara által ajánlott és átszámított kb. 5000 Ft / m2 árral... A gyanúsan alacsony áraknál tisztázni kell, hogy pontosan mit is foglal magába a tervezés. Ezek az alacsony árak általában nem tartalmazzák az építési engedély megszerzéséhez szükséges minden szolgáltatást. Sok esetben az építész csak papírra veti a megrendelő elképzeléseit, anélkül hogy azt szakmai szemmel átnézné, és felhívná a megbízó figyelmét a problémákra, felesleges terekre, pénznyelő megoldásokra, (vagy ellenkezőleg; túl olcsó, gyenge minőségekre, és így később a fenntartási költségekben jelentkező pazarlásokra), és vázolná a lehetséges megoldásokat. Persze a megrendelő örül, hogy szinte ugyanolyat kapott mint ami egy fotón megtetszett neki, de a hibákkal, hiányosságokkal előbb vagy utóbb szembesülni fog.

Egy jó építész rengeteget tud spórolni megrendelőjének. Ehhez viszont nem csak a megfelelő építész kell, hanem több hét, esetenként hónap munkája, hogy az alaprajzi elrendezés, a tömegformálás és anyaghasználat együtteséből a legideálisabb megoldása megszülessen. Minden feleslegesen megtervezett és megépített négyzetméter kb. 200.000 Ft plusz kiadást jelent!
Funkció nélküli túlméretezett folyosók, logikátlan közlekedők, a külső homlokzatnak alárendelt belső elrendezés (a szükségesnél nagyobb terek adódhatnak) is több millió Ft többletkiadást jelenthet a rosszul elosztott négyzetméterek miatt.

- Mindezekért fontos, hogy tapasztalt szakemberrel terveztessünk. A drága és öncélú fantáziálását az élet teszi majd helyre.
- A weblapok tanulmányozásán túl szóban/telefonon is érdeklődjünk az építész szakmai, emberi hozzáállásáról, kompetenciájáról, segítőkészségéről. Kérdezzünk rá bátran az egyes megoldások lehetséges hátrányaira az előnyök mellett.
- Olyan építészt keressünk, aki konzultálni akar velünk arról, mik az elképzeléseink, nem pedig saját művészi önmegvalósítása egyik eszközeként használ minket. Nem árt, ha több alaprajzi alternatívát is felrajzol, melyből választhatunk, majd folyamatosan gyúrja, formálja a tervet, folyamatosan közelítve ahhoz, amit megálmodtunk.
A megrendelői elégedettség a legfontosabb; egy elhivatott tervező ezért fogja mindig a maximumot nyújtani!

GX Design Stúdió garantáltan megtérülő tervezési díjairól weblapunkon keresztül is tájékozódhat!

A tervezési árak minden esetben tartalmazzák: - a szükséges mennyiségű konzultációt az ügyféllel a végleges vázlattervek elkészítéséhez, - tömeg modellek/látványtervek készítését, - az érintett hatóságokkal történő egyeztetéseket, - és a teljes körű, komplett építész terv dokumentáció összeállítását is.

Mégtöbb infóért telefonáljon bátran! :  www.epiteszmernok-tervezo.hu

+36 20 429 5712

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Már a tervezés megkezdése előtt akár milliókat spórolhatsz meg, a lehetőségek és eszközök részletes, szakszerű kivizsgálásával! Ha még nem rendelkezel telekkel, már a helyszín választás eldöntéséhez (még ha csak „A több szem többet lát” elvet is vesszük), érdemes segítséget hívnod. Rengeteg nagyon fontos szempont van a telek tájolástól, fekvésén, formáján, és méretén át, a szabályozásokig, és előírásokig, ami befolyásolhatja hogy valóban az álmaid épületét valósíthatod –e meg a rendelkezésedre álló összegből (vagy akár kevesebből). Vagy például hogy a későbbi fenntartási illetve energia költségek a nullához, vagy a végtelenhez közelítenek –e majd.

Ha van már elképzelés milyen házat szeretnél, nem mellékes az sem hogy az elképzelés optimális megoldása mennyire megvalósítható az adott vagy esetleg másik helyszínen. Abban az esetben pedig, ha már megvan a megváltoztathatatlan helyszín, érdemes részletesen előre körüljárni, hogyan lehetséges az álom optimális megvalósítása. Sok olyan példát tudunk mondani amikor a megbízó eredeti álmán módosítani kellett az optimális és gazdaságos működés és megvalósítás érdekében, és minden ilyen esetben a megbízó legnagyobb megelégedésére jobb megoldás született. Ez vonatkozik ház és lakás vásárlására is, mert egy jó szakember, egy építész, statikus, szakértő jóval többet lát, mint Te és tisztában van a műszaki és építési jogi lehetőségekkel. Feltétlenül kérjed ki véleményüket mielőtt döntesz!

Vonatkozó előírások: Tisztázni kell a helyileg érvényes építési előírásokat. – Már ehhez is építészre van szükséged, aki jártas az építésügyi előírásokban és értelmezni tudja a helyi építési szabályzatot. A szóbeli tájékoztatás nem kötelezi az önkormányzatot semmire. A helyi előírások is gyorsan változnak, és néha az előadók se tudják mi változott éppen meg.

Tulajdonviszonyok: Tisztázzad, ellenőrizzed a megvásárolandó ingatlan jogi és műszaki, földhivatali állapotát. Váltsd ki a tulajdoni lapot. Érdemes megtudni többek között: Kik valójában a tulajdonosok? Van e teher az ingatlanon? Milyen és mennyi a teher? Terhelt e haszonélvezeti, vagy szolgalmi joggal? Van e rajta használati megállapodás? Van –e rajta bármilyen forgalom korlátozás, elővételi jog? Stb.

Szomszédok: Győződj meg róla, kik lesznek a szomszédjaid. - Rossz szomszédság, török átok. A megfelelő szakember abban is segítséget nyújt, hogy a környező építkezések során betartották-e a vonatkozó előírásokat. Gyakran előfordul, hogy akár egy melléképület, garázs olyan helyen van, ami korlátozza a te beépítési lehetőségeidet. Egy tapasztalt szakember sok fontos információt adhat arról milyen lehetséges beruházásokat terveznek a környéken, illetve közvetlen szomszédságában. Sokat ront a telek értékén pl. egy zajos szórakozóhely, vagy egy környezet szennyező üzem, …. Fontos ismerni a környéken az ingatlan árakat. Ha házat szeretnél venni, amit majd felújítasz, mindenképp vedd igénybe egy mérnök, építész, statikus, vagy szakértő segítségét a megfelelő ingatlan kiválasztásához.

Terepadottságok: A telek terep adottságai is nagyon fontosak. Nagyon leegyszerűsítve a legolcsóbban a teljesen sík vagy enyhe lejtésű telekre lehet építeni. Meredek telek esetén is lehet gazdaságos elrendezésű tervet készíteni, de ez valóban nagyobb feladat, és jó tervező szükséges hozzá. Ahogy minden rosszban van valami jó, egy meredekebb telken esetlegesen drágább építkezést is kárpótolhatja pl. egy gyönyörű panoráma, vagy izgalmasabb funkcionális vagy térbeli elrendezés. Ha meredek telket vásárolsz az ide épülő ház tervezésénél elsődleges szempont kell legyen majd a terep adottságok gazdaságos kihasználása, és a földmunkák minimalizálása.

Tájolás: A tájolás nem csak a helyiségek megfelelő funkcionális elrendezését jelenti az egyes funkcióknak optimálisan megfelelő égtáj felé tájolást és a különböző funkcionális és méretbeli beruházói igényeket is figyelembe véve. Legalább ilyen fontos a tájolás az energetikai szempontokból is, pl. a lehűlő felületek minimálisra csökkentésével, vagy a megfelelő, nyáron annyira fontos árnyékolások megteremtésével. Ezek a későbbi üzemelés szempontjából is rendkívűl zsebbe vágó kérdések. A megfelelő tájolásnak korlátot szabhat akár a telek rossz irányból való megközelíthetősége és a beépítési mód is. Pl oldalhatáron álló épületek esetén, amik adott esetben csak lelkiismeretes tervezéssel korrigálhatóak.

Összefoglalva: Ha még nem választottál területet, olyan helyszínt válassz, amelyben rejlő lehetőségek később is biztosan összhangban lesznek elképzeléseiddel, és az igényeidnek megfelelő külső és belső élettér is kialakítható. Ha rendelkezel telekkel, konzultálj, mit érdemes vele kezdened, milyen módon valósíthatóak meg előzetes elképzeléseid. Ehhez érdemes szakember segítségét kérned hiszen ez nem jelent plusz költséget, viszont nem csak jelentős pénz takarítható meg, de később, egy életen át tartó bosszankodás is elkerülhető.

Mégtöbb infóért keresse bátran! :  www.epiteszmernok-tervezo.hu

+36 20 429 5712

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


 

Gyakori kérdés, hogy milyen sorrendben kell az egyes szakmákat felvonultatni az építkezésen, az egyes munkafázisokon keresztül hogyan épül a ház. Ez mindig függhet az épület kialakításától, alkalmazott technológiától is. Az alábbi lista egy általános jellemző sorrendet mutat alápincézetlen családi ház építésénél.

  • Mindenképpen könnyebbség, ha a helyszínen rendelkezésre áll már a víz, villany. Ha nincs, célszerű minél hamarabb gondoskodni az ideiglenes ellátásról.

  • Épület kitűzése.

  • Humusz leszedés, gyommentesítés

  • Alapok kiásása, szükség esetén talajcsere, tömörítés.

  • Alapok zsaluzása, betonozása, legtöbbször vasszereléssel

  • Lábazati fal készítése - általában beton zsalukőből, vasalással, betonozva

  • Feltöltés készítése, tömörítéssel

  • Épület alatti víz, és csatorna vezetékek elhelyezése (gépészet!)

  • Vízszigetelés aljzatának betonozása („szerelő beton”)

  • Bitumenes lemez szigetelés a teherhordó falak alatti sávban, túlnyúlással

  • Földszinti teherhordó falak falazása

  • Nyílás áthidalók beépítése

  • Szilárd födém esetén: födémszerkezet készítése

    • Monolit vasbeton födém esetén célszerű az elektromos védőcsövek elhelyezése betonozás előtt (villanyszerelő!)

  • Szilárd födém nélkül: koszorú készítése

  • (szerkezetépítés ismétlése a szintszámnak megfelelően)

  • Lépcső készítse: a felső (érkeztető) födém elkészülte után bármikor

  • Kémény építése: a szerkezettel párhuzamosan, általában egy szint elmaradással, modern köpenyelemes samott típusoknál legtöbbször a szerkezet megépítése után egy munkafázisban

  • Térfal magasítás falazása

  • Térdfal koszorú készítése

  • Tető ácsmunka

  • Kémény befejezése

  • Tetőfedés, bádogozás, ereszcsatorna

  • Válaszfalak építése, ahol szükséges előtte bitumenes lemez szigetelés elhelyezése

    • (Legkésőbb ekkorra el kell dönteni, hogy a belső ajtók Msz, vagy német szabvány szerintiek lesznek, a nyílásméretet ennek megfelelően kell kialakítani)

  • Elektromos védőcsövek elhelyezése falakba, mennyezetre

  • Belső vakolás / glettelés

  • Vízszigetelés befejezése a kimaradt felületeken

  • Víz, csatorna, fűtés alapszerelés, nyomáspróba (gépészet!)

  • Úsztató réteg; aljzat hő, és hangszigetelésének elhelyezése

  • Aljzatbeton vagy esztrich

  • Homlokzati nyílászárók beépítése

  • Káva vakolás

  • Hideg burkolatok

  • Mázolás, festés

  • Belső ajtók beépítése – egyes típusok esetében előfordul későbbi beépítés, akár a festés után is.

  • Meleg burkolatok

  • Szerelvényezés (gépészet, villanyszerelés!)

  • Homlokzati munkák a homlokzati nyílászárók beépítése után bármikor.

A fenti sorrendtől természetesen sok esetben el lehet térni az egyes tervek megvalósításának érdekében, azonban mindig ismernünk kell a megoldásokat, az eltérés következményeit, és szakszerűen, csakis első osztályú minőségben kell tudnunk kezelni azokat.

Bármely sorrend esetében biztosítani kell a különböző szakmák közötti technológiai és organizációs folyamatosságot egymás munkáinak hátráltatása nélkül, és a végeredmény illetve a határidő szempontjából is alapvető fontosságú minden első osztályúan elvégzett munka megvédése.

Mégtöbb infóért keresse bátran! :  www.epiteszmernok-tervezo.hu

Tel.: +36 20 429 5712

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Konkrét munkákkal, műszaki ellenőrzéssel, illetve további információkkal kapcsolatban lépjenek velünk kapcsolatba elérhetőségeinken keresztül!


Az építési jogosultság megállapítása (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

18. § (1) Az elvi építési és a használatbavételi engedélyezés kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az építési (továbbépítési), bontási és fennmaradási (a továbbiakban együtt: építési) jogosultság a következő okiratokkal igazolható:

a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében

aa) a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával,

ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel,

ac) jogerős bírósági vagy hatósági határozattal, illetőleg

ad) ha van egyéb, az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, úgy annak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal;

A tervező az építtető képviselőjeként a műszaki ellenőrrel együttműködve a tervei megvalósulását ellenőrzi, amennyiben erre az építtetőtől külön díjazásért megbízást kap.

A tervező a tervezői művezetés szolgáltatást az építési szerződés érvénybe lépésétől a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezéséig, sikertelen műszaki átadás-átvételi eljárás esetén pedig az eljárás kezdetétől számított harminc napig teljesíti. A tervező szükséges időközökben megjelenik az építési helyszínen, és szemrevételezés útján megismerkedik a kivitelezés menetéveI és minőségével, hogy általánosságban megállapítsa: a kivitelezés oly módon történik, hogy a létesítmény, ha elkészül, megfelel a terveiben foglaltaknak.

E tevékenység nem jelenti azt, hogy a tervező kimerítően és folyamatosan ellenőrizné az elkészült vagy készítés alatt álló munkák mennyiségét és minőségét, ez az építési műszaki ellenőr feladata. A helyszíni szemlék alapján, mint tervező tájékoztatja az építtetőt a kivitelezés menetéről és minőségéről és e minőségében törekszik arra, hogy megóvja az építtetőt a hibás vagy hiányos kivitelezéstől. A tervező az építési vállalkozónak közvetlenül nem ad utasítást, nem irányítja munkáját, nem felelős a kivitelezés során alkalmazott technológiákért, eljárásokért, eszközökért, az építési munkák sorrendjéért és menetéért, az élet- és vagyonbiztonság érdekében hozott intézkedésekért és betartatásukért, mivel ezek az építési vállalkozó és a felelős műszaki vezető felelősségi körébe tartoznak.

A tervező részt vesz a műszaki átadás-átvételi eljárásban, és nyilatkozik, hogy a munkarész vagy a létesítmény a tervei szerint készült. A tervező nyilatkozata a műszaki átadás-átvételi eljárásban a helyszíni szemléken nyert tájékozottságán, a műszaki ellenőr ajánlásán, a kivitelező által szolgáltatott adatok, valamint a hatóságilag vagy az építési szerződésben előírt vizsgálatok eredményén alapul, és annak megállapítására szorítkozik, hogy az elkészült létesítmény a tervező tájékozottsága, ismerete és meggyőződése szerint megfelel a terveiben foglaltaknak.

Az elkészült munka átvételére tett javaslata nem jelenti azt, hogy a tervező (a) kimerítően és folyamatosan figyelemmel kísérte volna a kivitelezés menetét és minőségét, (b) ellenőrizte volna a kivitelezés során alkalmazott szerszámok, eljárások és technológiák alkalmasságát, (c) átvizsgálta volna az anyag- és alvállalkozói számlákat, bizonylatokat és egyéb adatokat, (d) tisztázta volna, hogy az építési vállalkozó a korábban felvett összegekkel hogyan gazdálkodott. A tervezői művezetés keretében a tervező nem folytat sem tervezési, sem műszaki ellenőri tevékenységet, nem igazol szállítmányt, munka vagy munkarész elkészültét, nem rendeli el kivitelezési munka vagy szállítmány módosítását, nem állítja le a kivitelezést vagy szállítást, nem tagad meg szállítmány átvételét, nem küld vissza szállítmányt, nem függeszti fel az építési vagy szállítási szerződést. A tervező megvizsgálja és jóváhagyja az építési vállalkozó által előterjesztett műhely terveket, anyag mintákat, az építési vagy szállítási szerződéstől eltérő kivitelezési megoldásokat, de csak az építési vállalkozó által előterjesztett adatok összhangja és a tervezési koncepcióval való egyezés szempontjából és mértékéig. A tervező vizsgálatának nem tárgya az előterjesztés teljessége és helyessége, a mennyiségek, mérteket ellenőrzése. Valamely rész jóváhagyása nem jelenti az egésznek a jóváhagyását. A tervező feladata az építési szerződés értelmezése; az építtető vagy az építési vállalkozó írásban kifejezett kérésére állást foglal az építtető és az építési vállalkozó között felmerülő vitás kérdésekben. A tervező ilyen állásfoglalásában pártatlan marad, s az építtető és az építési vállalkozó szerződésben vállalt kötelezettségeik betartására törekszik.

Bővebb infóért hívjon most! 0620 429 5712

Kivitelelési, Műszaki vezetési jogosultság

A hatályos törvény előírja, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység csak és kizárólag felelős műszaki vezető irányítása alatt végezhető. Felelős műszaki vezetést csak megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakember láthatja el. Sőt mindezen túl a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által nyilvántartott névjegyzékben is a megfelelő jogosultsággal kell, hogy rendelkezzen.
A felelős műszaki vezető legfontosabb feladatai közé tartozik az építési napló megnyitása, valamint annak ellenőrzése és lezárása. A felelős műszaki vezető feladata az építési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok betartása és betartatása. A felelős műszaki vezető feladata továbbá az is, hogy a hatósági engedélyekben megfogalmazottak alapján történjen az építőipari kivitelezés. És a felelős műszaki vezető feladata az is, hogy az engedélyezet tervdokumentáció szerint valósuljon meg minden építőipari kivitelezés. A felelős műszaki vezető feladata, a kitűzés helyességének ellenőrzése. A felelős műszaki vezető feladata a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése. A felelős műszaki vezető feladata a szükséges vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése. A felelős műszaki vezető feladata az azonnali intézkedéseket igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása.
A felelős műszaki vezető feladata az építtetővel illetve annak helyszíni képviselőjével (építési műszaki ellenőr), továbbá az esetleges alvállalkozók felelős műszaki vezetőivel való együttműködés. A felelős műszaki vezető feladata az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele. 

Ha az építőipari kivitelezés fő- és alvállalkozói szerződések alapján valósul meg, úgy a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője felel a kivitelezés szakszerűségéért, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért. Ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek nincs fővállalkozó kivitelezője, az építmény, épületrész, elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői felelnek az általuk irányított munkáért, és tesznek nyilatkozatot az építési naplóban az általuk elvégzett kivitelezési munkákról.

Felelős műszaki vezetőnek minden olyan építkezésen tevékenykednie kell, amelyet engedély alapján végeznek. Komoly félreértéseket okoz az, hogy a felelős műszaki vezető nem az építtető, hanem a kivitelező megbízottja, és éppen ezért nem az építtető érdekében végzi a tevékenységét.

Felelős műszaki vezető fogalma:

az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát az Építési törvényben meghatározott felelősséggel irányító személy, tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.

Kötelező a felelős műszaki vezető alkalmazása:

Főszabály szerint minden építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkához elengedhetetlen a felelős műszaki vezető alkalmazása. A 2006. májusát megelőző jogszabályi rendelkezés szerint az építmények teherhordó szerkezeteit nem érintő javító, karbantartó, felújító tevékenység esetében nem volt szükséges felelős műszaki vezetőre, függetlenül attól, hogy engedélyköteles volt-e az építkezés. Fontos kiemelni, hogy az Építési törvény jelenlegi szakasza kibővítette és pontosította azokat az eseteket, amikor nem kötelező a felelős műszaki vezető munkája, és az alapfeltétel az, hogy a tevékenységhez ne kelljen építési engedélyt kérni (amihez engedély kell, ahhoz a felelős műszaki vezető is elengedhetetlen). A továbbiakban tehát a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti az építmények olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé. Ide tartozik még az az eset is, amikor az égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve ha az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával [1997. évi LXXVIII. tv. 39. §].

Mielőtt a felelősségi szabályokra kitérnénk, ki kell emelnünk az építési törvény 39. § (1) bekezdésében található felsorolást, amely meghatározza, hogy melyek az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának legfontosabb feltételei. A b) pont kimondja, hogy a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezetőnek kell irányítania, aki egyrészt a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, másrészt a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. A mondat első része lezárja az egyes hatóságok és a kivitelezők közötti vitát, amely arról folyt, hogy elegendő-e a felelős műszaki vezetővel megbízási szerződést kötni, a másik része pedig biztosítja a „kellő hatalmat” a felelős műszaki vezető számára (az már más kérdés, hogy ez a gyakorlatban mennyire működik).

Nem lehetséges, hogy a munkafolyamat során valamikor ne legyen felelős műszaki vezetője az építkezésnek. A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek kell gondoskodnia kell a helyettesítést ellátó, megfelelő jogosultsággal rendelkező személy kijelöléséről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő személy felel.

Érdemes tudni, hogy építmény vagy építményrész építőipari kivitelezése esetén a kivitelezési tevékenység teljes körű irányítását (ideértve a szakági munkákat is) a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti MV-Ép/A, MV-Ép/AM, MV-Ép/B névjegyzéki jelöléssel nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető önállóan csak az alábbi építmények, kivitelezések esetében láthatja el:

a) a legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén

- 300 m2 összes szintterület,

- három beépített építményszint (alápincézett, földszint+tetőtér-beépítés),

- 1000 m3 bruttó térfogat,

- 7,5 m-es építménymagasság és

- 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezet,

b) bejelentéshez kötött építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén,

c) polgári lőtér,

d) hírközlési építmény,

e) nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya,

f) kerítés,

g) támfal, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t

h) műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, valamint az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 13/A. §; 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet].

Felelősségi szabályok, feladatok

A jogviszony és a felek közötti kapcsolat rendezése mellett a felelős műszaki vezető felelőssége is egyértelművé vált, a jogszabály alapján ő felel:

a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,

b) a szakmunka irányításáért,

c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá

d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és

e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért [1997. évi LXXVIII. tv. 40. §].

A Kivitelezési kódex – egyes pontokban átfedésben az Étv-vel – a felelős műszaki vezető feladatként határozza meg:

a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,

b) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,

c) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,

d) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

e) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,

f) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,

g) az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően döntés azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről (a döntését az építési naplóba be kell jegyeznie).

Fontos kiemelni, hogy az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, csak akkor tartozik a felelős műszaki vezető feladatkörébe, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott. A kivitelezői megbízástól függetlenül a felelős műszaki vezető kötelessége, hogy a kivitelezési tervektől eltérő, nem

építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezést az építési naplóban feltüntetesse. Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján a hulladék-nyilvántartó lapot is ő tölti ki és adja át az építtetőnek. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.

Az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban szükségszerűen közreműködnie kell a felelős műszaki vezetőnek és az ehhez szükséges nyilatkozatokat is meg kell tennie. Az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó nyilatkozatot tesz. Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki vezető arról nyilatkozik, hogy

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti- műszaki tervdokumentációnak, valamint

b) a jogszabály szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően,

c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,

d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek (a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem szempontjaiból) megfelel,

e) az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be,

f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,

g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,

h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, valamint a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján [290/2007. (X. 31.) Korm. rend. 12-13. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 40. §].

A felelős műszaki vezető a használatbavételi engedély megkérését (bejelentését), illetve a fennmaradási engedélykérelem benyújtását megelőzően köteles beszerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát is arról, hogy a kivitelezéssel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető megfelel-e a szakszerűség követelményeinek.

Itt is érdemes rögzíteni, hogy amennyiben a felelős műszaki vezetői nyilatkozat tartalma nem felel meg a fenti előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, az építésügyi hatóság eljárást kezdeményez a felelős műszaki vezetői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 20. §].

Bővebb információért hívjon most! 0620 429 5712

Érintett jogszabályok: 1997. évi LXXVIII. tv.;290/2007. (X. 31.) Korm. rend.;244/2006. (XII. 5.) Korm. rend.;37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend.;

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) összhangban (34/2002. (IV.27.) FVM rendelet).

1. § (1) A rendelet tárgya az építészeti - ezen belül külön a belsőépítészeti tervezésre -, a táj- és kertépítészeti, a tartószerkezeti, a geotechnikai, a geodéziai, az épületgépészeti és az épületvillamossági - ezen belül a felvonó és mozgólépcső - tervezési szakterületekre vonatkozó jogosultság megállapítására terjed ki.

(2) Nem tárgya a rendeletnek - a geodéziai műszaki tervezés kivételével - a külön jogszabályban szabályozott sajátos építményfajták, a 200 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolóterek tervezése, valamint az építészeti-műszaki tervezési tervpályázatok.

(3) A műemlékekkel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezés során e rendeletet a külön jogszabályok eltérő rendelkezéseinek hiányában kell alkalmazni.

2. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó építészeti-műszaki tervezési szakterületeken önálló tervezési tevékenység - az R. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - tervezői vagy - az R. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - teljes körű tervezői (a továbbiakban: vezető tervezői) jogosultsággal folytatható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó tervezési szakterületeken a tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai gyakorlati időbe az építésügyi igazgatásban döntés-előkészítő munkakörben, valamint az építőipari kivitelezésben felelős műszaki vezetői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységgel, illetőleg geodéziai tervezési szakterületen a földügyi igazgatásban szerzett gyakorlati idő felét be kell számítani.

3. § (1) A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételek:

a) valamennyi tervezési szakterület esetében a kérelmezett tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) egyetemi végzettség és legalább 6 év tervezési gyakorlat; továbbá

b) a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületeken,

ba) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelő (részlegesen szakirányú) egyetemi végzettség kétéves tervezői továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat,

bb) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) főiskolai végzettség kétéves tervezői továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat.A gyakorlati időbe a továbbképzést megelőző szakirányú tervezői gyakorlat is beszámít.

(2) A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételeket nem kell vizsgálni, ha a kérelmező a bejegyezni kért tervezői szakterületen kiemelkedő építészeti-műszaki tervezési tevékenységéért Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat, Ybl-díjat, Pro Architectura-díjat kapott, illetve belsőépítészeti tervezésért Munkácsy-díjat vagy Ferenczy-díjat kapott.

4. § (1) A vezető tervezői jogosultság iránti kérelmet annál a területi szakmai kamaránál kell nyújtani, amelynek a kérelmező a tagja. A vezető tervezői jogosultság megállapítása több szakterületre is kérhető, ez esetben a kérelmet szakterületenként külön kell benyújtani. A kérelemhez - ha azzal a kamara még nem rendelkezik - csatolni kell:

a) a végzettséget tanúsító okiratok másolatát,

b) a szakirányú tervezői gyakorlati időt bizonyító iratok másolatát,

c) a kérelmező korábbi tervezői tevékenységének dokumentumait,

d) a kérelmező részletes szakmai önéletrajzát,

e) érvényes erkölcsi bizonyítványt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok másolatai lehetnek közjegyző által hitelesített másolatok vagy az eredeti oklevél egyidejű bemutatása esetén benyújtott egyszerű másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét.

(3) A tervezői tevékenység dokumentumainak minősülnek a tervezőként vagy társtervezőként tervezett és megvalósult jelentősebb építményeknek, illetve azok szerkezeteinek, műszaki berendezéseinek a szakterület szempontjából legjellemzőbb tervlapjai és fényképei, továbbá tervezési vagy fejlesztési pályázatok tervlapjai, egyéb tervdokumentumok, díjak, elismerések.

5. § (1) A vezető tervezői jogosultság megállapítása iránti kérelmet - a gyakorlati idő szakmai tartalma alapján - a Kamara szakmai bizottsága véleményezi a következő szempontok szerint:

a) a bemutatott tervek a korszerű tudományos-technikai színvonalnak megfelelnek-e,

b) a tervezési folyamatban való jártasság,

c) a megtervezett és megépült építmények többrétű és magas szakmai színvonalú tervezői tevékenységet dokumentálnak-e, megalapozzák-e a vezető tervezői fokozat megállapítását.

(2) Mind a bizottság, mind a kérelmező kezdeményezheti a személyes meghallgatást, továbbá a bemutatott építmények helyszíni megtekintését.

(3) A szakmai bizottság véleményét írásba foglalja és részletesen indokolja.

6. § (1) A tervezői névjegyzék vezetéséhez szükséges tervezői tevékenységi köröket, tervezői fokozatokat, valamint a tervezési szakterületeknek megfelelő szakképesítéseket a melléklet tartalmazza.

(2) A kérelmező szerzi be a mellékletben nem említett, illetve nem azonosítható felsőfokú végzettségek esetében a szakterületnek való megfelelőség (szakirányúság) igazolását, valamint kezdeményezi a külföldön szerzett végzettség egyenértékűségének megállapíttatását, illetve honosíttatását.

(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a végzettség szakterületnek való megfelelősége, továbbá az egyenértékűség megállapítása során - beleértve a kreditpontokban meghatározható egyenértékűséget is - a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező országos szakmai kamarának a szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézménnyel egyetértésben kiadott állásfoglalása az irányadó, amelyhez a leckekönyv, az oklevél (vagy ezek hiteles másolata) benyújtása szükséges.

(4) A tervezők számára a tervezői névjegyzékbe való bejegyzésről szóló államigazgatási határozatban nyilvántartási számot kell megállapítani, amelynek tartalmaznia kell

a) a tervezési szakterület vagy részterület megnevezését,

b) a tervezői fokozatot,

c) kamarai azonosító számát, amely kamarai tagságra nem jogosult személyek esetében a névjegyzékbe való bejegyzés sorszáma,

d) a tervezői névjegyzéki bejegyzés, illetve megújítási kérelem esetén a megújítás évszámát.

7. § (1) A Magyar Építész Kamara által vezetett névjegyzékben:

a) az építészeti, ezen belül külön a belsőépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: É, BÉ) 

b) a táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: K). 

(2) A Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben: 

a) a tartószerkezeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: T),

b) az épületgépészeti (névjegyzéki bejegyzés betűjele: G), ezen belül a felvonó és mozgólépcső tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: Gf),

c) az épületvillamossági tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: V),

d) a geotechnika tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GT),

e) a geodézia tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GD).

(3) A Magyar Mérnöki Kamara a tervezési szakterületeken belül részterületeket állapíthat meg a részlegesen szakirányú felsőfokú végzettségek sajátosságainak figyelembevételével.

(4) A tervezői fokozatok és jelölésük a tervezői névjegyzékben

a) teljes körű (vezető) tervezői jogosultság: 1

b) tervezői jogosultság: 2

(5) A Magyar Építész Kamara az építészeti tervezési szakterületen

a) korábbi jogszabály alapján: 3

b) a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 52/A. §-ában foglaltak alapján felsőfokú végzettség hiányában ÉKE, valamint ÉK tervezői fokozatokat is nyilvántart.

(6) Az e rendelet hatálybalépésekor kamarai határozattal névjegyzékben lévő tervezővel - külön kérelem benyújtása és igazgatási szolgáltatási díj kiszabása nélkül - határozatban kell közölni, ha korábbi jogszabály alapján megállapított névjegyzéki besorolása, illetve a hozzá kapcsolódó tevékenységi kör e rendelet alapján módosul. A határozat kézhezvételéig a tervező a korábbi névjegyzéki bejegyzés alapján tevékenységét változatlan körben folytathatja.

8. § Az Mkt. 1. § (4) bekezdése szerinti eseti engedély iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szakmai kamarához benyújtott kérelemhez igazolni kell

a) a szakirányú felsőfokú szakképesítést és a szakmai gyakorlati időt,

b) az építtető és a tervező hozzátartozói minőségét, valamint

 mellékelni kell

 c) egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,

 d) az eljáráshoz külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes feltételeiről szóló 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet, valamint az ezt módosító 104/1999. (XII. 20.) FVM rendelet és a 109/2001. (XII. 27.) FVM rendelet hatályát veszti.

Bővebb infóért hívjon most! 0620 429 5712