Építészeti infók

Az építési előírások folyamatosan változnak. Ez érinti a épület engedélyezését vagy bejelentési kötelezettségét, illetve ezek szükségességét.

Tervezés, terveztetés szükségének felmerülésekor mindenképpen érdeklődjön aktív építész tervezőtől a szükséges és elégséges terv dokumentációk tartalmáról.

GX Design Építészmérnök Tervező Stúdió

Építész tervező, építési műszaki ellenőr tanácsadás: +36 20 429 5712

Az építésügyi hatósági engedély kérelem (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

17. § (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tartalmazza:

a) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát;

b) a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját, amely lehet:

ba) elvi építési engedélyezési eljárás,

bb) építési engedélyezési eljárás, egyszerűsített építési engedélyezési eljárás, módosított építési engedélyezési eljárás,

bc) bontási engedélyezési eljárás,

bd) használatbavételi engedélyezési eljárás,

be) fennmaradási engedélyezési eljárás,

bf) fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás,

bg) összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás;

c) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, különösen

ca) a tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségességét,

Az építési előírások folyamatosan változnak. Ez érinti a épület engedélyezését vagy bejelentési kötelezettségét, illetve ezek szükségességét.

Tervezés, terveztetés szükségének felmerülésekor mindenképpen érdeklődjön aktív építész tervezőtől a szükséges és elégséges terv dokumentációk tartalmáról.

GX Design Építészmérnök Tervező Stúdió

Építész tervező, építési műszaki ellenőr tanácsadás: +36 20 429 5712

Építésügyi hatósági engedélyezés (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

16. § (1) Az Engr.-ben meghatározott esetekben az építési tevékenység végzéséhez az építésügyi hatóság engedélye vagy bejelentés megtétele szükséges.

(2) Az építtető az építési engedélyezési eljárásra az elvi építési engedély és az építési engedély helyett választhatja - a 31. és 32. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával - az összevont építésügyi hatósági eljárást.

(3) Az építtető az elvi építési engedélyezési és egyéb külön eljárások lefolytatása helyett - a külön kormányrendeletben meghatározottak szerint - választhatja az integrált hatásvizsgálati eljárást, illetve az építési engedélyezési, továbbá a használatbavételi engedélyezési eljárás helyett választhatja az integrált építésügyi hatósági eljárást, illetve az integrált engedélyezési eljárást.

(4) Építmény, építményrész, épületegyüttes építési engedély vagy bejelentés köteles munkával nem járó rendeltetésének megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye.

(5) Az építésügyi hatóság az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás engedélyezéséről vagy megtagadásáról az OTÉK 111. §-ában foglaltak figyelembevételével az elvi építési, építési, egyszerűsített építési, fennmaradási engedélyezési eljárás, vagy az integrált építésügyi hatósági, integrált engedélyezési eljárás keretében dönt.

Jogutódlás (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

15. § (1) Jogutódlásról dönt az építésügyi hatóság, ha az építésügyi hatósági eljárás alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint az építtető (kérelmező) vagy a kötelezett (a továbbiakban együtt: jogelőd) helyébe az eljárás folyamán vagy annak jogerős lezárását követően jogutód lép.

(2) Az építésügyi hatóság

a) a hivatalból indult eljárásban a polgári jog szerinti jogutód megállapítása tárgyában a tényállást tisztázza és a jogutódlásról határozattal dönt,

b) a jogutód, illetve a jogelőd kérelmére indult eljárásban a jogutód építési jogosultságának igazolása tárgyában a jogutódlás bekövetkeztének tényállását tisztázza és a jogutódlásról végzéssel dönt.

Építésügyi hatósági eljárás felfüggesztése (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

14. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti felfüggesztési oknak minősül különösen

a) ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése, különösen telekalakítási, fennmaradási engedélyezés, ha anélkül az ügy megalapozottan nem dönthető el,

b) ha a döntéshez más szerv, így különösen valamely szakmai kamara, az építésfelügyeleti hatóság, a cégbíróság véleményét is be kell szerezni.

(2) A felfüggesztés időtartama az Étv. 48. § (9) bekezdésében meghatározott egyéves jogvesztő határidőt megszakítja.

A hatósági döntés közlése és kézbesítése (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

13. § (1) A döntés szóban nem közölhető.

(2) A döntést - ha ennek információtechnológiai feltételei fennállnak, elektronikus úton - tájékoztatásul közölni kell

a) a használatbavételi, a végleges fennmaradási engedélyezés és a jogszabályban meghatározott kötelezés elrendelése esetén a földhivatal területileg illetékes szervével,

b) a tervezővel, a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel és a vállalkozó kivitelezővel, ha nem minősül ügyfélnek,

c) az építési, a fennmaradási és a használatbavételi engedélyezési eljárásban az építésfelügyeleti hatósággal, az érintett közműszolgáltatókkal, a 4. mellékletben meghatározott esetekben az érintett útkezelővel,

d) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjével, ha nem minősül ügyfélnek,

e) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz,

f) az építési, az összevont építésügyi hatósági, az integrált építésügyi hatósági, az integrált engedélyezési és a fennmaradási engedélyezési eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságával, ha az engedélyezés termőföldet érint,

g) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott.

Az építésügyi hatósági eljárás döntésének formája és részletes tartalmi követelményei (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

12. § (1) A határozat tartalmazza

a) a döntés tárgyaként az építési vagy bontási tevékenység rövid leírását, különösen építmény esetén annak rendeltetését, az önálló rendeltetési egységek számának és rendeltetésének megjelölését,

b) a határozattal érintett valamennyi telek címét, helyrajzi számát.

(2) Megállapítható, hogy nincs ellenérdekű ügyfél, ha az építtető az eljárás befejezéséig benyújtotta az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki tervdokumentáció ismeretében tett, és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó hozzájáruló nyilatkozatát.

(3) A határozat indokolása összefoglalóan tartalmazza az elfogadott szakértői vélemény és tervtanácsi szakmai vélemény indokolását is.

(4) Ha az építésügyi hatóság eljárása során a szakértői, illetve a tervtanácsi szakmai véleménnyel részben vagy egészben ellentétes megállapítást tesz, döntést hoz, azt indokolni köteles.

Helyszíni szemle építésügyi hatósági eljárás során (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

11. § (1) Az engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani.

(2) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különös tekintettel az illeszkedés követelményeire.

(3) Az építésügyi hatóság - az elvi engedély kivételével - az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt legalább két hónappal helyszíni szemlét tart, ha az építtető - a külön jogszabály szerint - nem jelentette be az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését.

(4) Az építésügyi hatóság képviselője a helyszíni szemlén köteles jogosultságát igazolni.

Építésügyi hatósági eljárás ügyintézési határidő (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

10. § (1) Ha az építtető egyidejűleg az egy építési beruházás keretében megvalósuló több olyan építési tevékenységre egyidejűleg kér építésügyi hatósági engedélyt, amelyek engedélyezésére eltérő ügyintézési határidő vonatkozik, a döntés meghozatalára a leghosszabb ügyintézési határidő az irányadó.

(2) Ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges kérelmet, mellékleteit és a dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő - a kérelem benyújtását legfeljebb tizenöt nappal megelőzően kelt - nyilatkozatát, akkor az ügyintézési határidő az adott ügyben egyébként meghatározott

a) két hónap helyett harminc,

b) harminc nap helyett tizenöt,

c) tizenöt nap helyett tíz

nap.

(3) Amennyiben az adott ügyfajtára az elsőfokú eljárásban meghatározott ügyintézési határidő meghaladja a harminc napot, a másodfokú eljárás ügyintézési határideje - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelmen kívül hagyásával - megegyezik az elsőfokú eljárásra irányadó ügyintézési határidővel.

A tervtanács, a szakértő és a hatósági közvetítő (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

7. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetben az abban meghatározott tervtanács véleményezési eljárása előzi meg.

(2) Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eszközként az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló építészeti-műszaki tervtanácsi szakmai véleményt - különös tekintettel az építészeti minőséggel, az értékvédelemmel, valamint a környezethez való illeszkedéssel kapcsolatosakra - bizonyítékként veszi figyelembe.

(3) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezés során jogszabályban meghatározott körben - különösen az Étv. 31. § (5) bekezdése szerinti követelmények érvényre juttatásának érdekében - a rendelkezésre álló tervtanácsi vélemény (2) bekezdés szerinti figyelembevételével, az engedély megadását feltételekhez kötheti, illetve az engedély megadását megtagadhatja.

Szakhatóság közreműködése az építésügyi eljárásban (193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet)

6. § (1) A Kormány az építésügyi hatóságnak az 5. melléklet szerinti első- és másodfokú építésügyi hatósági eljárásaiban, az 5. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, az 5. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

(2) Az építésügyi hatóság a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az eljárás megindulását követően tíz napon belül megkeresi - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével - a szakhatóságot érintő, az állásfoglalás megadásához szükséges - a szakhatóság eljárására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott példányszámú és tartalmú - melléklet, illetve dokumentáció egyidejű megküldésével.