Kivitelezés módjában megegyezik a kerámia tégla családi házéval, a különbség az alkalmazott anyagban van. Az YTONG tulajdonképpen egy pórusbeton alapanyagú tégla, amivel méretpontos szerkezetek építhetők. Az építés nagyon látványos, vakolás helyett legtöbbször elég a glettelés. Az elemeket nem faragják, hanem fűrésszel vágják, a leeső hulladék minimális.
Ennél a technológiánál kevesebb víz kerül a szerkezetbe mivel a falakat is vékony habarcsba rakják. Hátránya a magasabb ár, illetve a nem szakszerű kivitelezés esetén a könnyebb repedés. A kivitelezési idő hozzávetőleg megegyezik a tégla családi házakéval.
Ytong a hagyományos családi ház építés egyik legnépszerűbb alapanyaga. Könnyű súlya és nagy méretéből adódóan a falazás gyorsan megy más szerkezetű családi házakhoz képest. Előnyei összefoglalva: könnyen és precízen darabolható, pontosan illeszthető, a falra vékonyabb vakolat is elegendő, a csempe vakolás nélkül, közvetlenül a falra is felhelyezhető.
A mészhomok tégla az Ytong elődjének tekinthető, a XIX-XX szd. fordulóján jött használatba. A második világháború után hazánkban megszűnt a gyártása, de napjainkban ismét reneszánszát éli. Csak természetes anyagból, mészből, homokból és vízből készül. A mészhomok tégla jelenleg "Silka" márkanévvel kerül forgalomba. Rengeteg előnyös tulajdonsága van, ezek gyakorlatilag megegyeznek az Ytong-éval. Porózus szerkezete miatt az Ytong bizonyos szempontból ugyan előnyösebb; a könnyebb súly kevésbé terheli az alapot, a födémeket és könnyebb vele dolgozni is, de Silkából viszont nem csak falazóelem, hanem fagyálló burkolóelem is készül, mely rendkívül alkalmas külső felületek burkolására.
A pórusbeton a hagyományos mészhomok tégla továbbfejlesztett változata, aminek másik elnevezése a gázbeton. Ezzel találkozunk az Ytong márkanév alatt is. Lényege, hogy a mészhez és homokhoz megfelelő mennyiségű alumínium-pasztát adagolnak. A víz hozzáadásával az alumínium-paszta gázt fejleszt, ami porózussá teszi az anyagot. Fontos a megfelelő arány; a statikai és a hőszigetelési paraméterek optimális figyelembe vétele: a tömörség az anyag szilárdságát növeli, a porózusság pedig a hőszigetelést javítja, valamint könnyebbé teszi a megmunkálhatóságot is.
Mind a mészhomoktégla, mind a pórusbeton nagy nyomószilárdsággal bír, így ebből a szempontból vékonyabb fal is elegendő. Ez 100 m2 beépített területen akár 4 m2-rel is megnövelheti a családi ház hasznos alapterületét.
Mind a hangszigetelése mind a hőszigetelése rendkívül előnyös mindkét építőanyagnak. Külső szigetelés nélkül is megfelelnek. A megfelelő tervezés ezzel szintén nagyban növeli a családi ház építés költséghatékonyságát.
Jelentős biztonsági tényező, hogy nem tűzveszélyes. Jól alakítja a levegő pára-háztartását, ami jelentősen növeli az ilyen családi házban élők komfortérzetét.
A nálunk leginkább elterjedt családi ház tervezés építési technológiájának több fajtája is létezik. A tömör téglából (leginkább kisméretű elemekből) készült házak főleg régebbi építésűek, az újabb vázkerámia elemes családi ház már kedvezőbb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik. Az előbbiek már csak utólagos hőszigeteléssel felelnek meg a legújabb hőtechnikai szabványoknak. A hagyományos tégla családi ház kivitelezési ideje általában 5-6 hónap, amit főleg a technológiából adódó kiszáradási idők és hőmérsékleti követelmények határoznak meg, mivel a hagyományos építési technológiánál bizonyos hőmérséklet alatt nem ajánlott a kivitelezés, illetve több víz kerül a szerkezetekbe pl. habarccsal, betonozással, vakolással, így hosszabb száradási idő szükséges.
Keresés az oldal cikkeiben
Hogyan spóroljunk milliókat ingatlan vételnél, tervezéskor, vagy építéskor ? Ingyenes hírlevél !
Családi ház tervezés 
