Passzívház

A passzívház a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer. Definíciója szerint:

A passzívház tervezés olyan épületet eredményez, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.

A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert, de azért valamilyen fűtés tervezés ettől függetlenül is szükséges. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik.

A minősítési rendszer nem köti ki az épület típusát, lakóházak mellett alkalmazták már például irodaépületekre, iskolákra, illetve korábbi építésű és később felújított épületekre is. Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmsadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik hivatalos passzívház tanúsítvánnyal. A tervező építész, pontos PHPP számítást kell hogy készítsen a passzívház megfelelő megvalósításához. Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passzívház Intézetet 1996-ban hozták itt létre. Azóta több mint 14 000 passzívház épült Európa-szerte (főként Németországban és Ausztriában).

Gyökeresen más irányba fordulhat az építészet az elkövetkező években. A minél magasabb, izgalmasabb és látványosabb épületek helyett új célokat tűznek maguk elé az építész tervezők: az energia,- és környezet-tudatosságot. Az építészek a tervezés során eljutottak a kérdésig: hogyan lehet energiatakarékos, illetve minél kevesebb káros anyagot kibocsátó házakat építeni? A kérdés különösen aktuális most, amikor ki vagyunk szolgáltatva a központi ellátó rendszereknek, emelkednek az energiaárak, és egyre nyilvánvalóbb a klímaválság. A hagyományos energiaforrások végesek, és a környezetünket sem terhelhetjük a végtelenségig. A jövő évtized közepéig törvények írják majd elő a környezettudatos tervezés, építkezés szükségességét az Európai Unió országaiban, hiszen a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával a tagállamok vállalták az üvegházhatású gázok csökkentését. Magyarországon épült már több környezettudatos ház is, a Pest megyei Szadán pedig 2009 februárjában elkészült az első olyan passzívház, ami elnyerte a darmstadti Passivhaus Institut hivatalos minősítését, mert megfelelt az energiatakarékos otthonnal szemben támasztott minden kritériumnak. A hivatalos minősítés garanciát jelent arra, hogy a passzívház valóban „működik”.

Passzívház

A passzívház tervezés a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer. Definíciója szerint: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. Az első passzívház 18 évvel ezelőtt épült fel, és Németországon kívül leginkább Ausztriában és Svájcban, valamint a Skandináv országokban kedveltek, számuk rohamosan nő világszerte. Az energiahatékony passzívház-technológia reális alapot nyújt az energiafüggőség csökkentéséhez és a széndioxid-semleges épületek elterjedéséhez.

Kémény és gázbekötés nélkül

A passzívház egyik jellemző vonása, hoyg általában nincs kémény, hiszen nem kell tüzelésből származó káros anyagokat a levegőbe juttatni, és a lakókat nem fenyegetik a gázhasználattal járó veszélyek sem. Ki lehet nyitni az ablakot, de nincs szükség rá, mert folyamatosan friss és tiszta levegő van a házban. A passzívház fontos tulajdonságai között szerepel az extra hatékony hőszigetelés is: a falak 50 cm vastagok, az ablakok pedig háromrétegű üvegezéssel készültek. Szellőztetni nem a nyílászárók nyitogatásával kell: ezt a nagy hatékonyságú hőcserés szellőztető berendezés oldja meg. Passzívház tervezés során nagyon gazdaságosan elérhető a kellemes, akár szobánként is szabályozható hőmérséklet. A földben vezetett csöveken keresztül a lakótérbe érkező érkező friss levegő a talajhőt is hasznosítja: télen több fokkal előmelegítve, nyáron lehűtve azt. A ház hőháztartásában fontos szerep jut a napenergiának is, mind a passzív, mind az aktív hasznosítással. Passzívház tervezés során a hőveszteségek csökkentése mellett maximálisan törekedni kell a napenergia hasznosítására. A téli hőveszteségek csökkentésére a kompaktabb, egyszerűbb épületforma alkalmas, azonban ezen forma kisebb felületen képes a szoláris hőnyereség befogadására. Mérsékelt éghajlati viszonyok között a déli tájolású 1:1,6 arányú épület az energetikailag a legkedvezőbb. Ez az arány nagy mértékben hasonlít a tradicionális magyar parasztház arányaihoz, és a szadai háznál is ezt az elvet követték a tervezők. A tulajdonos az Egyesült Államokban találkozott a passzívház ötletével. Hobbija a globális energiahelyzet követése, ezért döntött úgy, hogy nem érdemes más típusú házat építeni. Egy éves szervezést és tervezést követően hazatért családjával és 2008 szeptemberében belevágtak a passzívház tervezés és építés folyamába. A folyamat eredményeként a tervező műszaki vezetésével és épületenergetikai számításaival létrehozták az első minősített magyar passzívház tervét, mely nem csak energia-, de költséghatékonyan megépült és működő épület. A ház előzetes terveit, energetikai számításait, kiviteli terveit és részleteit, valamint a kivitelezés folyamatát is dokumentálni kellett, a minősítés megszerzéséhez, mely az egyik legszigorúbb építési szabvány Európában. Az első magyar passzívháznak is teljesítenie kellett a légtömörségre vonatkozó előírásokat, valamint a termikus burokra, hőhídmentességre és hővisszanyerős szellőzésre vonatkozó határértékeket. A nyári felmelegedéstől árnyékoló rendszer véd. A ház fűtése a napenergia mellett az ott élő emberekből és a háztartási gépek működéséből származó úgynevezett „hulladékhővel” történik, kritikus téli időszakban szükség lehet fűtés rásegítésre, melyet egy kis pelletkandallóval lehet megoldani. A téli hideg, de a nyári meleg kompenzálásához is egy földben lefektetett hosszú csőrendszer szállítja a talajban felmelegedett vagy épp lehűlt levegőt. Vákumcsöves napkollektorból származó megújuló energia támogatja a fűtés- és energiarendszer munkáját. Radiátorok nincsenek a házban, az alkalmazott padlófűtés jóval hatékonyabb. Szadán, a tervezés után mintegy öt hónap alatt hozták létre az építményt, mely nem rendelkezik gázbekötéssel és kéménnyel, ugyanis nincs rájuk szükség. Az építkezést sikerült 230 ezer forintos négyzetméteráron megvalósítani. Ez a 125 négyzetméteres egyszintes családi ház kivitelezése esetében nem több, mint a környéken szokásos átlagos ár. A szadai ház nemcsak arra bizonyíték, hogy a technológia hatékonyan működik, hanem arra is, hogy az építési költségeket nem a különleges szerkezet és a gépészeti megoldások dobják meg. A korábbi német példák azt mutatták, hogy a passzív házak építési költsége 15-20 százalékkal több, mint a hagyományos épületeké, a megtérülési idő pedig 8-10 év. A megfelelő tervező, és tudásanyag már rendelkezésre áll a passzívház építés hazai elterjedéséhez. A környezettudatos elvek szerint épülő házak hazai elterjedését várhatjuk a közeljövőben, mivel az építészetben sincs más út, mint az energia- és költséghatékonyság.

PHPP A Passzívház Tervezési Csomag (PHPP) egy olyan energetikai szoftver, mely segíti a passzívház tervezést és kivitelezést. A dinamikus szimulációt helyettesítő számításokkal egész évre modellezhető a leendő ház energetikai működése, használata elengedhetetlen a passzívházak tervezéséhez.

Technikai adatok

A polisztirol-zsalus technológiával készült passzívház épület 35 cm grafitadalékos Neopor szigetelést kapott és 150 tonna betont tartalmaz. A vastag szigetelés a szintén nem hagyományos lemezalap alatt is megtalálható és hőhíd-mentesen veszi körbe a házat. A telken 60 méter hosszan csőrendszer kanyarog a földben és a talajhőt átvevő friss levegőt szállítja a házba. A passzívház „tüdeje” egy 65 négyzetméter felületű hőcserélő készülék, mely 90 százalékos hatékonysággal nyeri vissza a hőt a távozó használt levegőből. A gép két óra alatt képes elvégezni a teljes légcserét, áramfelvétele kisebb, mint egy hűtőé. A vizes helyiségekből (fürdőszoba, konyha) történik az elszívás és a lakóhelyiségekbe áramlik a friss levegő, így a szagok is eltávoznak. A szellőzés intenzitása állítható. Minden elszívási ponton könnyen cserélhető szűrőket szereltek fel. A por- és allergiamentesség pollenszűrők beépítésével érhető el. A vízmelegítést egy 500 literes rétegtározós tartály végzi, amelyben nem mozog a víz, csak hőcsere történik. A víz felmelegítését a napkollektor és szükség esetén elektromos rásegítő végzi.