|
Évszakok és a kert
A tavasz okozza érzelmileg a legnagyobb ingadozást. A tél elmúltával a növényzet nedvkeringése megindul és új hajtásrendszerek fejlődnek. Intenzívvé válik a fotoszintézis, ami a növényzet színének barnás, sárgás világába élénk zöld színfoltokat hoz. A hirtelen lehűlés, kései fagyok ezt a vidám színfoltot nagyon hírtelen képes eltűntetni. Ezek a jelenségek hangulatunkban is romlást eredményeznek. Örökzöldek jól átgondolt használatával oldható ez a nyomasztó hatás. A tavasz viszont óhatatlanul a kert lombosodásához vezet. Célszerű koratavaszi virágokkal, hagymásokkal erősíteni az új élet ígéretét. Főleg a lágyszárúakon van ekkor a hangsúly. Őket követik a cserjék, majd a fák.
A nyár a növényzet csúcspontja. A növényzet erősödik és a kert legnagyobb lombtömegét ekkor mutatja. Megfelelő vízellátás mellett megőrizhető a lágyszárúak által adott dísz is. Főleg a cserjéken és az árnyékot adó fákon van a hangsúly. Hangulatában az élet pezsgése, a tenni vágyás jellemzi az embert. A környezet, a kertben zajló élet (rovarok, madarak, stb.) ezt a hangulatot erősíti. Jól átgondolt növénytelepítéssel társasági összejöveteleknek is megfelelő helyszínt biztosíthatunk. Jó előre gondoskodni kell a pihenők megfelelő lehatárolásáról, árnyékolásáról, a játéknak kijelölt terek kiképzéséről és az útvonalak megfelelő kiépítéséről. A kert ebben a ciklusban éri el használati értékének csúcsát.
Az ősz inkább tevékenységre sarkall. Érzelmeink a gyorsan befejezendő dolgok felé terelnek bennünket. Készülünk a télre. Ez az idő az elmúlásra való felkészülést juttatja eszünkbe. A színes lombozat festő színkavalkádja pedig erőt és kitartást tud kölcsönözni a munkánkhoz. Ilyenkor a kert színei még csábítóak, de huzamosabb kint tartózkodást már nem tesz lehetővé az alacsony hőmérséklet. A jól átgondolt és szervezett kert könnyű fenntartást ígér. A lomb újrahasznosítsa, komposztálása, a kert tápanyag ellátottságán is segít.
A tél a kert életében az inaktivitás ideje. A hó lehetőséget nyújt kerti tevékenységekre is, de többnyire csak a látvány marad a kertből. Ilyenkor a tűlevelű örökzöldek nyújtanak színfoltot. A kellemes melegből kitekintve szemlélődhetünk. Ez a kint, bent viszonyrendszer, ami elsősorban az élelem, a pihenés, a bezárkózás gondolatait élénkíti.
Kert korszakai
A kert építésének korszakát a friss növénytelepítések, új burkolatok, frissen festett bútorok jellemzik. A kert díszét ekkor a mesterséges elemek, valamint a díszes évelőkiültetések adják. A kerttulajdonost vegyes érzelmek kerítik hatalmukba. Ez főleg a bizonytalanság, hogy mi lesz a kertből? Megérte-e a belefektetett pénzt? Volt-e értelme egyáltalán kertet építtetni?
A kert fiatal kora a növényállománytól függ. Gyorsan növő fák és cserjék esetén 15 év alatt eléri a kert a beállt állapotát. Lassabban fejlődő növényekkel ez 25-30 évre is kitolódhat. A legtöbb öröm és bánat ekkor érheti az embert. Az első 3 évben kiderül, hogy melyik növény marad meg és melyik pusztul ki. Ez részben múlik a növényanyagon, a helyi adottságokon, fenntartáson és a növényválasztáson. A kertben ez az a korszak, amikor az évelők helyét átveszik a cserjék. A kert fő díszét ezek a növények fogják adni. Nagy szerep jut még a mesterséges elemeknek, hisz az árnyékolást pl. ezek segítségével lehet megoldani. A kert használati értéke jelentős mértékben megnő. Kialakulnak az ott tartózkodás szokásai és szabályai. Kiderül, hogy mely tervezett kerti funkciónak volt valós alapja és mely felesleges. A szükséges módosításokat ekkor célszerű elvégezni.
A kert életében az 5-10 év közötti korszak a burkolatok, támfalak, és egyéb berendezések időtállóságának próbája. A legtöbb burkolathiba ekkorra kiderül. Ilyenkor célszerű elvégezni a szükséges javításokat, pótlásokat. Ez azaz időszak, amikor a különböző kerti berendezések korrózióvédelmét meg kell újítani. Ekkor célszerű a hosszú távra tervezett berendezések nagy felülvizsgálatát és ellenőrzését megejteni. Ezekből az átnézésekből származó tapasztalatok már lehetőséget adnak arra, hogy megbecsüljük, milyen gyakran is kell majd hozzájuk nyúlni.
A kert 10-15 éves kora táján jelentkeznek az első komolyabb kopások, elhasználódások. Mindenképpen célszerű egy nagy felülvizsgálatot tartani és a nem használt, vagy „kinőtt” kerti elemeket eltávolítani. Gyakori, hogy a kertben helyet kapnak játszóeszközök. A gyermekek felnőnek és egyre kevesebbet használják ezeket. Igényeik megváltoznak. Célszerű ezeket a berendezéseket szétszerelni és konzerválni. El fog jönni azaz idő, amikor újra szükség lehet az öreg játékokra. A helyükre pedig új funkció telepíthető.
A kert fénykora 15-30 éves korától számítható, amikor a növényzet eléri felnőttkori méretét. Ez elsősorban a növények magasságát jelenti. Ez a korszak 80-tól akár több száz évig is tarthat. A kertben kialakult és jól működő funkciók vannak. A burkolatok és berendezési tárgyak az emberi tevékenységet segítik. A növényzet fő díszét a fák adják, amiket kiegészíthetnek cserjék és frekventáltabb helyeket évelőkiültetések. A kert fenntartásában bevett szokások és módszerek optimális időráfordítást tesznek lehetővé. A fenntartás és használat közötti reláció jelentősen a használat felé billen. A megfelelő karbantartás mellett a burkolatok és támfalak 50-100 évet is kiszolgálhatnak. A bútorok cseréjére, azok elhasználódásától függően 15-30 év után kell számítani. Célszerű 15-20 évenként elvégezni a drénsávok felújítását. Körülbelül 50 év kerti használat után célszerű a terméskő burkolatokat megfordítani. A kerti lépcsők és komolyabb szerkezetek elhasználódása akár egy emberöltőt is igénybe vehet. A gyorsan növő és gyorsan öregedő fák cseréje 30-40 év után esedékes.
A kert hanyatlásának kora időben nem határozható meg. Jellemzője, hogy a növényállomány igen koros. Jellemzően favágás és az elpusztult növények kiemelése történik ekkor. Sok munkát igényel a koros növényállomány szakszerű ápolása. Ez a már jelentős méretekkel rendelkező növények állapottól függő visszametszését, csonkítását is jelenti. A kert fenntartásában a friss telepítést korlátozza a meglévő fás állomány mérete. A kert használati értéke konstansnak tekinthető. Egy ilyen kert értéke se pénzben, se más módon fel nem becsülhető, nem pótolható.
A tetőkert és az idő
Jellemzően a tetőkertek a talajfelszíni kertek leképezései. Azoktól elsősorban az elhelyezkedésükben térnek el. A tetőkert korszakai lényegesen rövidebbek, mint afelszíni a kerteké. Ez köszönhető annak, hogy elsősorban gyors növekedésű, pionír fajokat alkalmazunk. A megfelelő fenntartás mellett az intenzív tetőkertek 5-10 éves korukra már elérik a végső megjelenési formájukat. Sokkal nagyobb szerepet játszik életükben a mesterséges elemek jelenléte, mint talajfelszíni társaiknál. Sokkal intenzívebb a növények és berendezési tárgyak fenntartási igénye is. A kert fénykorát gyakorlatilag a tetőkerti rétegrend és a tető állapota határozza meg. Amennyiben ezek sérülnek, vagy javításukra van szükség, úgy a kert részben elbontásra kerül. A tetőkerti növényzetre jellemző, hogy az esetek túlnyomó részében a mozgatásuk, átültetésük, cseréjük könnyen megoldható.
Az extenzív tetőkertek korszakai lényegesen rövidebbek. Amennyiben nincs rendszeres fenntartás (gyomtalanítás), úgy a tetőkert szukcessziós állapota a következő szintre lép, ami óhatatlanul a kert elbontását teszi szükségessé. Rendszeresen szükség van a termőközeg cseréjére is, ami annak elhasználódásával, vagy elszennyeződésével van összefüggésben. Az alkalmazott növényállománytól függően a kert növényzete akár önmagától megújuló is lehet. A szükséges tápanyag utánpótlás (3-5 évente) elengedhetetlen.
Az ú.n. fűtetők egy természetes társuláson alapulnak. Sajnos ennek az állapotnak a megőrzése rendszeres karbantartást igényel, ami jellemzően a fás növényzet irtásából áll. Mivel önfenntartó tetőkert nincs, így a tetőkert korszakai a fenntartásától és a szükséges tető-karbantartásoktól függenek. |
Kert, zöldtető, zöldhomlokzat
