Családi ház tervezés Ytong falazóelemből

Kivitelezés módjában megegyezik a kerámia tégla családi házéval, a különbség az alkalmazott anyagban van. Az YTONG tulajdonképpen egy pórusbeton alapanyagú tégla, amivel méretpontos szerkezetek építhetők. Az építés nagyon látványos, vakolás helyett legtöbbször elég a glettelés. Az elemeket nem faragják, hanem fűrésszel vágják, a leeső hulladék minimális.

Ennél a technológiánál kevesebb víz kerül a szerkezetbe mivel a falakat is vékony habarcsba rakják. Hátránya a magasabb ár, illetve a nem szakszerű kivitelezés esetén a könnyebb repedés. A kivitelezési idő hozzávetőleg megegyezik a tégla családi házakéval.

Ytong a hagyományos családi ház építés egyik legnépszerűbb alapanyaga. Könnyű súlya és nagy méretéből adódóan a falazás gyorsan megy más szerkezetű családi házakhoz képest. Előnyei összefoglalva: könnyen és precízen darabolható, pontosan illeszthető, a falra vékonyabb vakolat is elegendő, a csempe vakolás nélkül, közvetlenül a falra is felhelyezhető.

A mészhomok tégla az Ytong elődjének tekinthető, a XIX-XX szd. fordulóján jött használatba. A második világháború után hazánkban megszűnt a gyártása, de napjainkban ismét reneszánszát éli. Csak természetes anyagból, mészből, homokból és vízből készül. A mészhomok tégla jelenleg "Silka" márkanévvel kerül forgalomba. Rengeteg előnyös tulajdonsága van, ezek gyakorlatilag megegyeznek az Ytong-éval. Porózus szerkezete miatt az Ytong bizonyos szempontból ugyan előnyösebb; a könnyebb súly kevésbé terheli az alapot, a födémeket és könnyebb vele dolgozni is, de Silkából viszont nem csak falazóelem, hanem fagyálló burkolóelem is készül, mely rendkívül alkalmas külső felületek burkolására.

A pórusbeton a hagyományos mészhomok tégla továbbfejlesztett változata, aminek másik elnevezése a gázbeton. Ezzel találkozunk az Ytong márkanév alatt is. Lényege, hogy a mészhez és homokhoz megfelelő mennyiségű alumínium-pasztát adagolnak. A víz hozzáadásával az alumínium-paszta gázt fejleszt, ami porózussá teszi az anyagot. Fontos a megfelelő arány; a statikai és a hőszigetelési paraméterek optimális figyelembe vétele: a tömörség az anyag szilárdságát növeli, a porózusság pedig a hőszigetelést javítja, valamint könnyebbé teszi a megmunkálhatóságot is.

Mind a mészhomoktégla, mind a pórusbeton nagy nyomószilárdsággal bír, így ebből a szempontból vékonyabb fal is elegendő. Ez 100 m2 beépített területen akár 4 m2-rel is megnövelheti a családi ház hasznos alapterületét.

Mind a hangszigetelése mind a hőszigetelése rendkívül előnyös mindkét építőanyagnak. Külső szigetelés nélkül is megfelelnek. A megfelelő tervezés ezzel szintén nagyban növeli a családi ház építés költséghatékonyságát.

Jelentős biztonsági tényező, hogy nem tűzveszélyes. Jól alakítja a levegő pára-háztartását, ami jelentősen növeli az ilyen családi házban élők komfortérzetét.

Családi ház tervezés hagyományos falazóelemből

A nálunk leginkább elterjedt családi ház tervezés építési technológiájának több fajtája is létezik. A tömör téglából (leginkább kisméretű elemekből) készült házak főleg régebbi építésűek, az újabb vázkerámia elemes családi ház már kedvezőbb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik. Az előbbiek már csak utólagos hőszigeteléssel felelnek meg a legújabb hőtechnikai szabványoknak. A hagyományos tégla családi ház kivitelezési ideje általában 5-6 hónap, amit főleg a technológiából adódó kiszáradási idők és hőmérsékleti követelmények határoznak meg, mivel a hagyományos építési technológiánál bizonyos hőmérséklet alatt nem ajánlott a kivitelezés, illetve több víz kerül a szerkezetekbe pl. habarccsal, betonozással, vakolással, így hosszabb  száradási idő szükséges.

Favázas könnyűszerkezetű családi ház tervezés

A könnyűszerkezetes családi házak, gyorsházak tervezése során a rétegfelépítés nagyjából minden rendszernél megegyezik. A vázszerkezet felállítása után a külső oldalt OSB lemezzel burkolják, majd belülről elhelyezik a szálas hőszigetelést (általában 10-15 cm), majd fólia, és a gipszkarton következik. Ezt már csak a hézagoknál glettelni és festeni kell. Kívülről régebben egyszerűen levakolták a családi házakat, újabban viszont kap még egy polisztirolhab hőszigetelő réteget.

Fontos szempont a tervezés végzésekor, könnyűszerkezetes ház építésekor, hogy csak bevizsgált szerkezeteket és anyagokat építtessünk be a családi házba, mivel az Országos  Tűzvédelmi Szabályzat értelmében csak olyan könnyűszerkezetes családi ház kaphat építési és használatbavételi engedélyt, mely olyan technológiával és szerkezetekkel épül, melyek ÉME (Építési Műszaki Engedély) számmal rendelkezik, és akkreditált intézet bevizsgálta őket! Ez azért is nagyon fontos szempont a tervezés során, mert a legújabb szabályozások szerint, csak akkor kaphat egy könnyűszerkezetes családi ház használatbavételi engedélyt, ha rendelkezik ÉME engedéllyel. Ennek hiányában eleshetünk az állami támogatásoktól, hiteltől, és a végén a földhivatalnál sem fogják bejegyezni a házunkat.

A könnyűszerkezetes családi ház tervezés alapvetően kétféle szempont alapján történik: összeépíthetik őket gyárban előregyártott elemekből, panelekből, illetve lehetnek a helyszínen összeszereltek.

Készház a gyárban előre legyártott elemekből épülő családi ház, melyet egyedi tervezés, vagy típustervek alapján készítenek, és a helyszínen egy nap alatt összeszerelnek. Ezek szinte mindegyike rendelkezik ÉME engedéllyel, általában külföldön gyártják őket, de vannak már haza gyártócsarnokok is.
Bár a készházak ára magasabb, de nagy előnyük, hogy nagyon pontosak, extra minőséget képviselnek, minőségbiztosított szárított fával dolgoznak, megbízható gyártói háttérrel rendelkeznek, és több évtizedes tapasztalat áll a technológia mögött.

A helyszínen ácsolt könnyűszerkezetes családi ház tervezés szinte pont a fentiek ellenkezőjét képviseli. Az ilyen családi ház általában nem rendelkezik ÉME engedéllyel, sokszor nem megfelelő technológiát, csomópontokat alkalmaznak az építés során, és a legtöbbször úgy tudják elérni az alacsonyabb árat, hogy nem szárított fával dolgoznak, ami később óriási vetemedések, repedések formájában bosszulja meg magát.

Hátrány még a könnyűszerkezetes családi ház tervezés esetében, hogy egy esetleges eladás esetén értékcsökkentő dolog, hogy a közvélemény nem értékeli még eléggé a könnyűszerkezetes házakat, azokat alacsonyabb műszaki értékűnek tartja, emiatt akár több milliós is lehet a veszteség eladás esetén egy azonos helyen levő, azonos nagyságú téglából épült családi ház értékéhez képest.

Könnyűszerkezetes családi ház; csekély a hőtároló tömeg

A hőtároló tömeg tervezés arra szolgál, hogy meleg időben kellemes klímát biztosítson a családi ház belsejében, és a belső tereket ne engedje felmelegedni, hideg időben viszont tárolja a fűtéssel keletkezett meleget, és nem hűl ki olyan könnyen a családi ház. Emiatt nyáron nagyon könnyen 30 fok fölé is mehet bennük a hőmérséklet (ez függ attól is, hogy milyen az árnyékolás), télen viszont előny lehet a gyors felfűtési lehetőség. Emiatt sokszor ajánlják téli szállásokhoz, síházakhoz, mivel nem kell napokkal előbb befűteni a kellemes hőmérséklethez, hanem pár óra alatt kellemes klíma alakul ki a házban. Amerikában, ahol tömeges a könnyűszerkezetes családi ház tervezés, az alacsony energiaárak kompenzálják ezt a problémát a tervezés során; a családi ház klimatizálva kell hogy készüljön. Ez a probléma már tervezés során megoldható plusz hőtároló tömeg választásával a padlóba, belső falakba. 

Fém könnyűszerkezetes családi ház tervezés

A könnyűszerkezetes megnevezés egy családi ház építési technológiát jelöl. Külön tartóváz készül, amit száraz - szögelős, csavarozós technológiával vagy a helyszínen, vagy egy gyárban szerelnek össze. A legfőbb érv mellette a gyors elkészülés, ezért egyes fajtáit gyorsháznak is szokták hívni. Ha jó minőségben történik az ilyen típusú családi ház tervezés, akkor ez a családi ház típus sem olcsóbb mint egy hagyományos téglaház. A könnyűszerkezetes családi ház építéskor nem kell száradási idővel számolnunk, így az elkészülés 2-4 hónap szokott lenni technológiától függően.

A könnyűszerkezetes családi ház szerkezete alapján faszerkezetes és fémszerkezetes házakra bonthatjuk. A fémszerkezetes házak jelentik az egyik legmodernebb építési technikát, mely az 1940-es években jelent meg, rendkívül népszerű Amerikában, a Skandináv országokban, és Japánban is, és világszerte egyre inkább terjedőben van. Az épület statikai alapját a  krómacél fémszerkezet alkotja, melynek közeit réteges falszerkezet tölti ki, amely eleget tesz minden vele szembe támasztott követelménynek.

Fémszerkezetes családi ház tervezés során a kínálatot részletesen megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy gyakorlatilag ugyanazzal a technológiával van dolgunk, a különböző gyártó-, forgalmazó- illetve kivitelező cégek versenyében. Elsősorban az árajánlat miatt érdemes alaposan szétnézni a piacon. A fémszerkezetet hidegen hengerelt, horganyzott U acél és C acél profilokból áll. A horganyzott acél nem rozsdásodik, felülete ellenáll a savaknak, lúgoknak, vegyszereknek. Mechanikai sérülésekkel szemben is ellenálló. A főfalak váza 14-15 cm széles. Ezekben a szendvicsfalakban fémvázat 14-15 cm vastag kőzetgyapot tölti ki. A vázszerkezet félig mobil: a főfalak nem, de a 9 cm-es belső közfalak igény esetén áthelyezhetőek.

Az ilyen szerkezetű családi ház tervezés során az általános rétegrend a következő: A teljes felületre - tehát a fémszerkezetet is takarva - faháncslemez (OSB lap) kerül, majd a külső szigetelés és a vakolás. A belső oldalra gipszkarton borítás kerül, erre jön a párazáró fólia, majd még egy réteg gipszkarton, amit festenek vagy tapétáznak. Közfalak esetében a fal két oldalára - fólia nélkül - egy-egy réteg gipszkarton kerül, ami megkapja a végleges kikészítést (festés, tapéta).

A fémszerkezetes családi ház előnyei

Ezzel az építési technológiával választott családi ház tervezés előnyei; A vékony falvastagság miatt jelentősen növekszik a hasznos alapterület,  a különbség a hagyományos épülethez képest a 10%-ot is elérheti, azaz 100 m2-en 10 m2 nagyobb területtel rendelkezünk. Mivel előregyártott elemből épül a családi ház, ezért az építés inkább csak szerelés: nem kell nagy felvonulási terület, kicsi a szerszámigény, nincs technológiai szünet. Az építés gyors és folyamatos, az időjárástól szinte alig függ. A szerkezet mobil: a belső falak szükség esetén könnyen átrendezhetők.

Gyorsházak

Könnyűszerkezetes családi ház esetén csak az alapozás időjárás függő, a későbbi száraz építési munkák többsége független az időjárástól. Minél jobban előkészítették az elemeket a gyárban annál inkább. Tehát a nagy elemes gyorsházak a legkevésbé időjárás függőek. Emellett a legfőbb erényük, hogy nincs száradási idő, tehát az ősszel vagy télen épült könnyűszerkezetes családi ház azonnal költözhető, gyorsan felfűthető.

Vályogház tervezés

A vályog nem más, mint agyagos földbe kevert szerves anyag általában növényi eredetű, nád, szalma, törek, pelyva. Ebből az anyagból épített családi ház is rendkívűl tartós tud maradni. Az egyik legrégibb ma is álló vályogépület egy 30 m magas minaret, mely 1500 körül épült. Különböző technológiákkal épültek vályogházak, de a legújabb szabályozások szerint ma Magyarországon csak a vályogtéglával épülhet jelenleg vályog családi ház. Építése ott gazdaságos és célszerű, ahol az építés helyszínén, vagy annak közelében kitermelhető az építéshez szükséges, megfelelő minőségű agyag.

A magyar népi építészet jellemző anyaga főleg családi ház építéshez a vályog. Kő vagy fa építőanyag előállítása és szállítása is sokkal nagyobb energiát igényelt volna már egy családi ház építéséhez is, azon kívűl a vályog alapanyaga szinte mindenhol rendelkezésre állt. Vályogház tervezés során elsősorban a későbbi karbantartás, felújítás, esetleg bővítés átgondolása jelentik a fő feladatkört. Tetőszerkezet és hélyazat tekintetében szintén a hagyományos megoldások  választása illik a vályogból épült családi ház tervezés szempontjaihoz. Födémnek a gerendafödém, deszkafödém, sárlécfödém és még számtalan hagyományos, népi építészeti megoldás tervezése megfelelő lehet. Az ilyen családi ház födémének hézagoláshoz, vagy akár a teljes felületen használhatunk könnyűvályogot, utóbbi esetben ez jelentősen növeli a hőszigetelést. A födém akár alulról is vakolható vályoggal.

A vályog családi ház típusai földrajzilag és technológiailag:

A rakott falas családi ház, más néven fecske falú családi ház az úgy nevezett homogén falú házak csoportjába tartozik. Az agyagos sarat az építkezés helyszínén "gyúrták" taposva, esetleg állatokkal megjáratva. e közben keverték közé a pelyvát, töreket, vagy egyéb szerves anyagot a családi ház építéséhez. A falat fa, kő-esetleg tégla alapra építették. Egyik réteget a másikhoz hozzácsapva, rétegenként építették a családi házat, így az anyag megfelelően tömörödött. A falat egyenletes sebességgel kellett rakni, nehogy időközben kiszáradjon. A technológiából kifolyólag az így épült falak szélesebbek a vályogtégla falnál,é s felszínük egyenetlen, amit utólag ásóval faragtak simára, ahogy a ház ajtaját és ablakait is utólag vágták a falba.

A vertfalú családi ház abban különbözik a fecskefalú háztól, hogy a lábazatra illetve fölé zsaluzatot szerkesztettek, amibe az agyag került. Ezt az agyagot a behelyezés után meg is döngölték. Szintén kellő odafigyeléssel, folyamatosan, egyenletes sebességgel kellett építeni a családi ház falát, vigyázva, hogy nehogy túlszáradjon, és óvni kellett a megázástól is. A nyílászárók helyét szintén utólag kellett a falba vágni.

A vertfal és vályogtégla fal közti átmenetet hívják csömpölyeg vagy gömbölyeg falnak. A lábazatra nagyjából gömb formájú, kb. 30 cm átmérőjű vályogot hordtak föl. Ezeket faverőkkel tömörítették egymáshoz, így a formájuk a helyszínen ellaposodott. A masszív szerkezetű nyílászárókat itt nem utólag, hanem a ház falazásakor tették a végleges helyükre. A csömpölyegfal szerkezetű családi ház felszínét szintén utólag faragták egyenesre, simára.

A vályogtégla falú családi ház építésnél az agyagot téglaformába öntik. A téglákat kiszárítják, majd hasonlóképpen használják fel mint a hagyományos téglát. Kötőanyagnak szintén agyagot használnak hígabb formában. A nyílászárókat helyét általában falazáskor kilécezik. Az elkészült falat 2-3 rétegben vakolják előbb durvább, majd hígabb pelyvás agyaggal, így a családi ház felülete teljesen sima lehet. Száradás után több, általában három rétegben meszelik.

A paticsfal alapvetően abban különbözik az eddigi családi ház szerkezetektől, hogy itt külön tartószerkezet készül fából, az agyag csak kitöltő anyag, terhet nem hord. Először az oszlopokat rakják le a ház sarkaira, illetve a falak végpontjaira, melyekre kerülnek a gerendák, melyek a családi ház tetejének súlyát hordják. Az oszlopok közét eztán egyenletesen kikarózzák, a karókat vesszőkkel összefonják, majd az így kapott táblákat sárral mindkét oldalról betapasztják.

Speciális vályog építészet tervezés során jutottak a könnyűvályog családi ház technológia kifejlesztésére, ahol a vályogtégla hőszigetelése még nagyobb. A könnyűvályog összetételében abban különbözik a másiktól, hogy kevesebb benne az agyag, és több benne a szalma, a törek. Mivel így teherbíró képessége kevesebb, ezért csak kitöltő elemként lehet alkalmazni a családi ház falszerkezetében, külön teherhordó szerkezet építésével (általában fa szerkezet). A könnyűvályog akár a hagyományos vályog, helyben gyártott építőanyag. Hőszigetelési tulajdonságai annyira jók, hogy egy ilyen szerkezetű családi ház még a legszigorúbb elvárásoknak is megfelel további szigetelés nélkül. Ezért a tervezés során ismét kezdik felfedezni ezt az ökologikus anyagot akár passzív családi házak építéséhez is. (Pl. egy 45-50 cm vastag  két oldalon vakolt könnyűvályog fal k (U) értéke kb. 0,3) A vakoláshoz itt is hagyományosan pelyvás agyagot használtak két-három rétegben: előbb durvábbat, majd a végén a hígabb simítóréteget. Új építésű családi házaknál általában mészhabarcs tervezése ajánlott, de kaphatók zsákolt vályogvakolatok is, melyeket gépi felszórásra is alkalmasak. Cement tartalmú vakolat használata nem ajánlott! A festés hagyományos anyaga a mész, mely több, általában három rétegben kerül fel. Enyvtartalmú festék használata szintén nem szerencsés.

Öko –családi ház; Zöld –családi ház tervezés

Domb- családi ház

A domház tervezés technológiája még nem igazán elterjed Magyarországon, azonban már több tucat hasonló családi ház terv készült. A föld fedésű családi ház tervezés ugyan azért szimpatikus az embereknek, amiért jó néhány öko- gondolkodású tervező építésznek, akik vallják,  hogy a környezetből, ha lehet, ne vegyünk el semmit, vagy ha mégis, csak a lehető legkevesebbet, és amit lehet adjunk is vissza, természetesen egy családi ház vonatkozásában is!

A dombház felépítményén nincs hagyományos tető, lényegében boltívekből és kupolákból áll az épület tervezése, amit különböző vastagságú ültető közeg borít, meghatározva azt hogy milyen zöldtető illetve növényzet kerül a családi ház tetejére. Ez a fajta családi ház kis idő elteltével teljesen beleolvad a környezetébe anélkül hogy ez a dombház szerkezetét bármiben is károsítaná, sőt! Azon kívűl hogy a zöld tervezés környezetbarát családi ház építést eredményez, a zöldtető védi a dombház felületeit, szerkezeteit, szigeteléseit a különböző mechanikai és kémiai sérülésektől is, ráadásul a karbantartási és fenntartási költségek is rendkívül alacsonyak ilyen családi ház tervezés esetében.

A ház jó hőszigetelése miatt alacsonyabb a hűtésre és fűtésre költendő összeg. A felújításra szánt összeg sem eget verő egy ilyen családi háznál, mivel nemigen akad felújítani való. A homlokzatot sem kell vakolni, a cserepeket sem kell újra rakni.

Szalma családi ház terv

Az ökologikus családi ház tervezés más típusát képviselik a szalmabála házak. A szalmabála vagy szalma családi ház leginkább a könnyűszarkezetes házakkal és könnyűvályog családi ház szerkezettel állnak rokonságban. Rendkívül környezetbarát ház, ugyanakkor a dombházaknál is ritkább, és elkészítésükhöz nagy szakértelem és körültekintő tervezés kell. Ezért már előre gyártott technológiák is léteznek ezekhez a családi ház típusokhoz, ahol a szalmabála elemeket fa keretek közé szerelik be gyárilag, a helyszínen összerakva pedig agyag vagy mészvakolattal látják el kívülről, így teljesen időjárás és tűzálló családi ház épülhet.

Általában a szalmabála családi ház alapját egy könnyűszerkezetes fa vázszerkezet adja, a kiskocka szalmabálák biztosítják a vázszerkezet kitöltését, és legfőképpen a hőszigetelését. Egy ilyen családi ház, pontos tervezés eredményeként a passzívház követelményeknek is könnyen megfelel, így a fűtésköltségre nem kell túlzott gondot fordítani. Tervezés során elsődleges, hogy egészségre ártalmatlan anyagokból készűl, a falak jól lélegeznek, azonban a panelek légtömörek, és ellenállóak. Kívülről a vályog anyagú családi ház formájára hasonlítanak legjobban.

Bio-szolár családi ház tervezés a napenergia passzív és aktív hasznosításának módjait használja, miközben a környezetkímélőbb, fenntarthatóbb életmód tervezés módjaira is rávezet.

A Bio-Szolár családi ház tervezés alapja, hogy gazdaságos, környezetbarát anyagokból épül, ahol a házak között a területeket, utakat, parkolót sem burkolják le betonnal, aszfalttal. A szabadon maradt területek szinte egybefolynak a családi ház sokszor földdel borított, fűvel benőtt tetőfelületeivel. A környezet gyümölcsei, növényei védelmet, és élelmet nyújtanak a madaraknak, a vadvilágnak, esővíz gyűjtéséből létrejött tavacska pedig a vízi élővilágnak. A tervezés fontos szempontja, hogy az esővizet hasznosítják, pl. WC-k öblítésére is, majd a szennyvizet egy természetes tisztítórendszeren keresztül tisztítják meg.

Bio-szolár családi ház működésekor napelemek, és napkollektorok is segítik a napenergia maximális hasznosítását. A napelem-táblák követik a Nap mozgását, és magasságát. Ha felhők takarják a Napot, a panelek vízszintes helyzetbe kerülnek, mert ebben az esetben így tudják begyűjteni a legtöbb szórt sugárzást.
A Bio-Szolár családi ház tervezés alapvető szempontja, hogy az egészséges és környezettudatos életmód lemondások nélkül megvalósítható. A családi ház megfelelő tervezés mellett kizárólag természetes építőanyagokból épül fel, amelyek előállítása a lehető legkevesebb energiaráfordítással történik, így a szerkezet nem csak jó, hanem a hagyományos épületszerkezeteknél jóval kedvezőbb áron megépíthető.

A Bio-Szolár családi házak kellően hőszigeteltek, olyan módon, hogy a páravándorlás, páraszellőzés is megvalósul a falakon keresztül, anélkül, hogy a pára a szerkezetben lecsapódna, és károkat okozna, sok „passzívház”-nak mondott rendszerrel ellentétben. Bio-Szolár családi ház tervezése esetén nincs ’műanyag zacskóba’ (párazáró réteg) csomagolva az életterünk, a szerkezetek minősége nem romlik a páralecsapódástól, illetve nem kell azt mesterséges és költséges szellőztetőrendszer kiépítésével megakadályozni.

Az alacsony energiaigényű Bio-Szolár családi ház tervezés lényege a kétrétegű falszerkezetben és az ehhez szervesen kapcsolódó télikertben rejlik. A kétrétegű falszerkezet belső magja maga a ház tartó vázszerkezete, és a vázszerkezet közötti cellulóz hőszigetelés, amely újrahasznosított papírból készül. A külső - szintén hőszigetelésből és tetszőleges burkolatból álló - réteget egy légrés választja el a belsőtől.
A bio-szolár családi ház tervezés alapja; hogy a zöld szigetként is működő, állandóan szellőző télikert biztosítja a házban a friss levegőt, amely a napsugárzás hatására felmelegszik. A meleg levegő bejut a falszerkezetben található légrésbe. A falazat belső síkján nincsen párazáró fólia, így a felesleges pára a belső térből távozni tud. A légrésben cirkuláló, a kültérinél jóval melegebb levegő még télen is biztosítja, hogy a pára ne érje el a harmatponti hőmérsékletet a cellulóz hőszigetelésben, így az nem jelenik meg nedvességként.

A pára áthalad a hőszigetelésen, a légrésbe lépve pedig az itt áramló levegő eltávolítja, mielőtt a külső, hidegebb rétegben lecsapódna. Ezáltal a rendszer által megvalósulhat a családi ház szabad, természetes légzése mesterséges szellőztetőrendszer kiépítése nélkül, a páratartalom mindig 50 % alatt marad, nincsen szükség fóliára, nem lesz penészképződés, ugyanakkor a ház mégis tökéletesen hőszigetelt.
A bio-szolár családi ház fűtési rendszer és használati meleg víz előállítás tervezés során a tervező a legegyszerűbb, és leggazdaságosabb rendszer kialakítására törekszik. Az épület fűtési energiaigénye a 20 cm vastag cellulóz hőszigetelésnek köszönhetően rendkívül alacsony, mindössze 20-25 kWh/m²év. Az ilyen családi ház lényege, hogy ezt a csekély fűtési- és használati meleg víz hőigényt minél nagyobb mértékben passzív napenergia-hasznosítással fedezi. Ebben segít a télikert, részben pedig a padlástérben elhelyezett napkollektor. A bio-szolár családi ház fűtése elsősorban a télikertben felmelegedett, légrésekben keringő meleg levegő által valósul meg. Ha éppen nem süt a nap, és ebből a levegőből nem tudunk elég hőt kinyerni, akkor a napkollektorokkal korábban összegyűjtött, és tárolt hővel beindul a falfűtés. Ha kifogy a napenergiával felfűtött meleg víz, illetve ha már nem éri el a kívánt hőmérsékletet, csak akkor kell üzembe helyezni a kazánt. Tapasztalatok szerint mindössze évi 2-3 m³ fa elegendő a legnagyobb hidegek átvészelésére megfelelő bio-szolár családi ház tervezés esetén.

A bio-szolár családi ház tervezés fontos része a télikert nyári árnyékolása is. Emellett szellőztetéssel kiválóan csökkenthető a nyári túlmelegedés. A zöldtető kialakítása a talaj hőtároló képességének köszönhetően szintén kedvezően hat az épület hőterhelésének csillapítására. Jelentősen javítja a tető hőszigetelő képességét, nyári hűtő hatása pedig a növényzet párologtatása révén még fokozódik.

A bio-szolár családi ház tervezés során a tömegformálás és a homlokzatok kialakításában is teljesen szabad kezet kap a tervező. A vakolt homlokzat éppúgy megoldható, mint a fával, kővel vagy akár téglával burkolt változat. A lehetséges megoldások közül talán a legjobb választás a téglaburkolat, a hatásos nyári hőcsillapítás érdekében, valamint a zöldtető, vastag ültetőközeg alkalmazásával.

Gerenda, és rönk családi ház tervezés

Rönkből vagy gerendából épített családi házak valóban környezetbarát technológiát képvisel, hiszen ez az a szerkezet, melynek előállítása és felépítése legkevésbé szennyezi a környezetet. Az ilyen családi ház többnyire tömör fából épül, de készülhetnek kiegészítő hőszigeteléssel, réteges szerkezettel. A gerenda családi ház szabályos négyszög keresztmetszetűre fűrészelt gerendákból készül, a rönkház pedig kör alakú gyalult rönkökből. A rönköknek legalább 21 cm átmérőjűnek kell lenniük. Hétvégi háznak, és családi ház funkciónak egyaránt alkalmas. Főleg Észak Amerikában és Ausztráliában elterjedt technológia.

Egy rönk vagy gerenda családi ház belsejébe lépve egyértelműen érezni hogy ez más, mint egy hagyományos ház.
A fa kellemes illatának és színének köszönhetően mással nem összetéveszthető, meleg, otthonos hangulatot nyújt

A fa családi ház tervezés és építés módjának sok évszázados hagyománya van Ausztráliában, a skandináv államokban, Kanadában, Egyesült Államokban, és Oroszországban is, ahol még ma is jó állapotban állnak az öreg gerenda és rönk családi házak is.

Rönk- és gerenda családi ház tervezés választásának kétségkívül sok előnye van, hiszen egy kész fogadószintre (elkészült alépítményre vagy alapozásra), akár 2 hónap alatt egy kulcsrakész családi ház épülhet, hasonlóan a könnyűszerkezetes családi ház építési idejéhez, mivel kevesebb időigényes technológiai szünettel, száradási időkkel (betonozás, vakolás után) kell számolni.

A rönk és gerenda családi ház kiváló hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik, hiszen a fa önmagában egy nagyon jó hőszigetelő anyag. 25-30 cm átmérőjű rönkökből már nagyon jó szigeteléssel bíró családi ház épülhet. Több gerendaház gyártó olyan hőszigetelt családi ház szerkezetet forgalmaz, ahol a kisebb keresztmetszetű gerendák között egy 8-12 cm-es cellulóz vagy kőzetgyapot hőszigetelést helyeznek el, jelentősen könnyítve a szerkezetet, csökkentve a költséget, és növelve a falazat hőszigetelési értékét.